Kinek kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat 2026-ban?

Mi változott 2024 szeptemberétől?

A 2024 szeptemberétől hatályos módosítások megszüntették azt az általános kötelezettséget, hogy a munkáltatók minden munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldjenek, kivéve a jogszabályban előírt munkaköröket. A vizsgálat így a kijelölt körön kívül opcionális lett. A költséget viszont mindkét esetben a munkáltatónak kell viselnie, tehát a munkavállalónak továbbra is ingyenes. 

Magyarországon a munkaköri alkalmassági vizsgálat (üzemorvosi vizsgálat) akkor kötelező:   

• Ha a munkakör vagy munkavégzés a jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal, kockázatokkal jár.   
• Ha a munkáltató saját hatáskörben, a munkahelyi kockázatértékelés alapján kötelezővé teszi.   

Hol kötelező továbbra is?

1. Fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörök   

• Magasban végzett munka: Ha a munkavégzés magassága meghaladja a 2 métert (pl. ács, bádogos, állványozó, villanyszerelő).   
• Bányászat és mélyfúrás: Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati feladatok.   
• Tűz- és robbanásveszély: Ipari robbantóanyagok gyártása, tárolása, szállítása vagy használata.   
• Villamos veszély: Feszültség alatti vagy nagyfeszültségű berendezéseken végzett munkák.   

2. Fizikai és környezeti kockázatok (expozíciók)

• Zaj: A felső beavatkozási határértéket (85 dB(A)) meghaladó zajexpozíció (pl. faipar, fémipar, gépkezelők).   
• Vibráció: Határértéket meghaladó kéz-, kar- vagy egésztest-rezgésexpozíció (pl. munkagépek, láncfűrészek, légkalapácsok használata).   
• Klíma: Extrém meleg vagy hideg munkahelyi környezet (pl. pékségek, hűtőházak, szabadtéri építőipari és mezőgazdasági munkák meghatározott időjárási feltételek mellett).   
• Sugárzás: Ionizáló sugárzás (pl. orvosi vagy ipari izotóplaborok), valamint mesterséges optikai sugárzás (pl. lézerberendezések, hegesztés).   

3. Kémiai, biológiai és porártalom

• Veszélyes vegyi anyagok: Rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító vagy egyéb veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett munka (pl. vegyipar, laboratóriumok, takarítás veszélyes szerekkel).   
• Biológiai kóroki tényezők: Egészségügyi és szociális ellátás, laboratóriumok, szennyvíztisztítás és hulladékgazdálkodás.   
• Tüdőfibrózist okozó porok és azbeszt: Építőipari, bányászati vagy mezőgazdasági porártalmak.   

4. Munkaszervezési és ergonómiai tényezők

• Éjszakai munkavégzés: A rendszeresen 22:00 és 06:00 óra között teljesített munka.   
• Kézi tehermozgatás: Rendszeres, 10 kg-ot meghaladó súlyok kézi mozgatása.   

5. Járványügyi és közegészségügyi szempontból kiemelt munkakörök   

• Gyermekellátás: Bölcsődékben, óvodákban, csecsemő- és gyermekotthonokban a gyermekek közvetlen ellátásával kapcsolatos munkakörök.   
• Egészségügyi ellátás: Újszülöttek, csecsemők és gyermekbetegek ápolásában, ellátásában részt vevők.   
• Élelmiszer- és ivóvízellátás: Közvetlen kapcsolat az élelmiszerek előállításával, feldolgozásával, forgalmazásával vagy ivóvíz-kezeléssel (személyi higiénés alkalmassági vizsgálat).

6. Kiemelt munkavállalói csoportok

• Fiatalkorúak: A 18 év alatti munkavállalók foglalkoztatása minden esetben kötelező alkalmassági vizsgálathoz kötött.
• Gépjárművezetők, hivatásos sofőrök: Valamint a vasúti, légi és vízi közlekedésben dolgozók (külön ágazati jogszabályok szerint). 

Az iroda és a „képernyős” munka

A jellemzően irodai környezetben dolgozóknak nem kell kötelezően biztosítani a vizsgálatot. A munkáltató ettől még dönthet úgy, hogy elrendeli. Ilyenkor ugyanúgy ő viseli a költségeket.

Mi a helyzet új belépők esetén? 

Ma már az új belépőknél is a kijelölt kockázatok és a munkáltatói döntés számítanak. Ha aznoban a munkáltató elrendeli az alkalmassági vizsgálatot - ezt belső szabályzatban érdemes egyértelműen rögzíteni -, akkor enélkül nem állíthatja munkába a dolgozót. 

Mit tegyen a munkáltató?

1. Kockázatértékelés alapján döntse el, mely munkakörök tartoznak a kockázati körökbe. Ezeknél a vizsgálat kötelező.
2. Rögzítse írásban, hogy az irodai és más nem kijelölt munkaköröknél elrendeli-e a vizsgálatot, és miért.
3. Viselje a költséget, mert ezt a vizsgálat jogalapjától függetlenül a munkáltató fizeti.
4. Ellenőrizze az adatkezelést is. Az alkalmassági vizsgálatokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének jogalapja is módosult. 
5. Ne szüntesse meg az üzemorvosi ellátást. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítására vonatkozó kötelezettség nem változott meg.