Minden második európai pedagógust veszélyeztet a stressz, ami a fizikai és mentális egészségükre is hatással van

„A pedagógus jólléte nem magánügy, hatással van a gyerekekre, a munkahelyi közösségre, mindezen keresztül a társadalomra. És ez fordítva is igaz: a pedagógusok jóllétét befolyásolja a tantestület, a társadalmi megbecsültség, illetve az, milyen szakmai és mentálhigiénés támogatást kapnak” – mondja Dr. Molnár Krisztina, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanszékvezetője. Az intézmény idei Keresztény Neveléstudományi Konferenciája éppen ezért a pedagógusok szupervíziójának lehetőségeivel foglalkozott.

Az elmúlt években több nemzetközi kutatás is felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több pedagógus küzd az erős stressz és a kiégés tüneteivel. Az Egyesült Államok munkavállalói közül a legnagyobb arányban az óvodákban és az iskolákban dolgozók érzik kiégettnek magukat, 44 százalékuk fedezte fel magán a krónikus munkahelyi stressz negatív következményeit. A 2021-es Eurydice-jelentés szerint az európai tanárok közel fele tapasztal időnként kisebb-nagyobb fokú stresszt munkája közben, minden negyedik megkérdezett úgy fogalmazott, hogy a stressz a fizikai és mentális egészségére is hatással van. Egy friss kutatás szerint a németországi tanárok 27 százaléka pedig arra is gondolt már, hogy elhagyja a pályát.

A tévhitekkel ellentétben a kiégés ráadásul nem csupán az idősebb pedagógusoknál jelentkezhet, létező jelenség a „pályakezdő sokk”. „A felsőoktatásból kikerülő pedagógusok számára sokszor valóban erőteljes kihívás szembesülni a valósággal, ez a pálya első két évében komoly hatással lehet rájuk. Ráadásul a húszas években eleve sok mindennel kell megküzdeni, például a függetlenedéssel, a családról való leválással, a társkereséssel, a különféle felnőtt szerepek kiépítésével. Ha a fiatal pedagógusok ebben az időszakban nem kapnak segítséget, támogatást, akkor fennáll a pályaelhagyás veszélye. Ami nemcsak azt jelentheti, hogy valaki valóban feladja a hivatását, de azt is, hogy elveszíti azt a lelkesedést, amely ennek a pályának az alapja” – magyarázza.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanszékvezetője szerint ezért a pedagógushallgatók képzését még inkább személyiségközpontúvá tenni, még több olyan személyiségfejlesztő módszerrel, technikával megismertetve őket, amelyet gyakorló pedagógusként később is tudnak használni. A szakember úgy véli, így a hallgatók számára természetes lenne, hogy törődnek saját lelki egészségükkel. „Nem biztos, hogy valakinek olyan problémái lesznek pedagógusként, amelyek pszichoterápiás segítséget igényelnek, de nincs olyan pedagógus, aki ne küzdene meg stresszhelyzetekkel” – mondja.

Mentorálás, tréningek, mentálhigiénés támogatás

„Azt szokták mondani, hogy a pedagógusoké mentálisan veszélyeztetett pálya. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a pedagógusoknak folyamatosan foglalkozniuk kell a hivatásszemélyiségükkel – vagyis önmagukkal, az egészségükkel komplex értelemben, a belső erőforrásaikkal, a munkájukhoz való viszonyukkal, azzal az elköteleződéssel, amelyet a hivatásuk iránt éreznek, és amely örömmé teszi a munkát. Hiszen a saját személyiségük a munkaeszközük, a pedagógia lényege pedig az a különleges kapcsolat, amely a pedagógust és a diákokat összeköti” – magyarázza a főiskola tanszékvezetője.

A X. Keresztény Neveléstudományi Konferencián gyakorló pedagógusok, felsőoktatásban dolgozók, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, coachok, teológusok mutatták be a pedagógusok szupervíziójának jó gyakorlatait. „Vannak intézmények, amelyekben szakmai mentorálás működik: a mentor és a mentorált pedagógus rendszeresen megbeszéli az elmúlt időszak eseményeit, a különböző problémákat, konfliktusokat is kezelve. A szupervízió következő lépcsőfoka lehet egy rendszeres – például kommunikációs vagy konfliktuskezelési – tréning, de egy komolyabb krízis esetén akár terápiás jellegű segítség is szóba jöhet. Sok helyen vannak jó gyakorlatok, ám a cél az, hogy mindez beépüljön a köznevelés rendszerébe, hogy minden pedagógus számára természetes és magától értetődő része legyen a hivatásgondozásnak” – magyarázta.

fotó: unsplash