Mit várnak a vállalkozók az új kormánytól?
A vállalkozások a foglalkoztatást ösztönző, korszerű adórendszert, a bürokrácia csökkentését, a foglalkoztatás növelését várják az új kormánytól - mondta Vadász György, a Budapesti Kereskedelemi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke.
A BKIK általános alelnöke elmondta: az új kormánynak mindent meg kell tennie a gazdasági növekedés beindításáért, a piaci feltételek javításáért.
Vadász György kifejtette, hogy a foglalkoztatás növelésének kérdését kiemelten kell kezelni, mert jelenleg a munkaképes lakosság mindössze 44 százaléka "végez látható munkát".
A kamara alelnöke szerint ösztönözni kellene a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkát is.
A bürokrácia csökkentésének szükségességéről szólva elmondta: a vállalkozásokat érintő adminisztrációs teher az éves GDP 6,8 százalékát teszi ki Magyarországon, szemben az EU-átlag 3,5 százalékával. Az Európai Unió szerint az uniós átlagot is 20-25 százalékkal kellene csökkenteni - jegyezte meg.
A BKIK alelnöke felhívta a figyelmet a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) nehéz helyzetére. Mint mondta, a magyar kis- és középvállalkozások jövedelmet termelő képessége egytizede az EU-15-ök átlagának, miközben jelentős szerepet töltenek be a foglalkoztatásban.
A BKIK alelnöke a magyar gazdaság egyik "rákfenéjének" nevezte a magas államadósságot. Utalt arra, hogy számításuk szerint 2010-ben az EU-fejlesztési források 900 milliárd forintot jelentenek, az uniós tagdíj 220 milliárd forintra tehető, így 680 milliárd forint marad a vállalkozásoknak fejlesztésre, miközben 2010-ben az adósságszolgálati teher meghaladja az 1.200 milliárd forintot.
A BKIK gazdaságpolitikai bizottsága 13 pontban fogalmazta meg állásfoglalását az új kormánnyal szemben. Ezek szerint a vállalkozások hiteles, kiszámítható kormányzati munkát, a gazdasági fejlődést biztosító kormányzati programot várnak.
A vállalkozások elvárják a foglalkoztatás jelentős bővítésének minden lehetséges kormányzati eszközzel történő elősegítését, az állami bürokrácia érzékelhető csökkentését, a 20 év alatt elhasználódott adórendszer korszerűsítését, a gyenge versenyhelyzetben lévő hazai kkv-k versenyképességének javítását, a hátrányos megkülönböztetésük feloldását, a Közép-magyarországi régióban - a kohéziós uniós támogatási jogosultság elvesztése miatt - költségvetési segítséggel finanszírozott fejlesztési pályázatok kiírását.
További vállalkozói elvárás a monetáris pénzügyi politika vállalkozásbaráttá tétele, a hazai vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése, hazai tulajdonú "Kisvállalkozói Pénzintézet" létrehozása, továbbá a körbetartozások visszaszorítása, illetve szankcionálása, az építőiparban bevezetett regisztrációs rendszer kiterjesztése, a közbeszerzési eljárási rend átláthatóvá és nyilvánossá tétele, a szakképzés rendszerének gyakorlatorientált átalakítása, a közösségi közlekedés átvilágítása, az uniós és hazai fejlesztési támogatások rendszerének újragondolása.
A vállalkozások elvárják az államigazgatási rendszer átalakítását, szolgáltató jellegének erősítését, hatékonyságának javítását, a jog-, és rendeletalkotás előzetes és utólagos hatásvizsgálatát, gazdaság-szervezéssel kapcsolatos állami, regionális, megyei, illetve önkormányzati szintű közfeladatok áttekintését.
Vadász György kifejtette, hogy a foglalkoztatás növelésének kérdését kiemelten kell kezelni, mert jelenleg a munkaképes lakosság mindössze 44 százaléka "végez látható munkát".
A kamara alelnöke szerint ösztönözni kellene a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkát is.
A bürokrácia csökkentésének szükségességéről szólva elmondta: a vállalkozásokat érintő adminisztrációs teher az éves GDP 6,8 százalékát teszi ki Magyarországon, szemben az EU-átlag 3,5 százalékával. Az Európai Unió szerint az uniós átlagot is 20-25 százalékkal kellene csökkenteni - jegyezte meg.
A BKIK alelnöke felhívta a figyelmet a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) nehéz helyzetére. Mint mondta, a magyar kis- és középvállalkozások jövedelmet termelő képessége egytizede az EU-15-ök átlagának, miközben jelentős szerepet töltenek be a foglalkoztatásban.
A BKIK alelnöke a magyar gazdaság egyik "rákfenéjének" nevezte a magas államadósságot. Utalt arra, hogy számításuk szerint 2010-ben az EU-fejlesztési források 900 milliárd forintot jelentenek, az uniós tagdíj 220 milliárd forintra tehető, így 680 milliárd forint marad a vállalkozásoknak fejlesztésre, miközben 2010-ben az adósságszolgálati teher meghaladja az 1.200 milliárd forintot.
A BKIK gazdaságpolitikai bizottsága 13 pontban fogalmazta meg állásfoglalását az új kormánnyal szemben. Ezek szerint a vállalkozások hiteles, kiszámítható kormányzati munkát, a gazdasági fejlődést biztosító kormányzati programot várnak.
A vállalkozások elvárják a foglalkoztatás jelentős bővítésének minden lehetséges kormányzati eszközzel történő elősegítését, az állami bürokrácia érzékelhető csökkentését, a 20 év alatt elhasználódott adórendszer korszerűsítését, a gyenge versenyhelyzetben lévő hazai kkv-k versenyképességének javítását, a hátrányos megkülönböztetésük feloldását, a Közép-magyarországi régióban - a kohéziós uniós támogatási jogosultság elvesztése miatt - költségvetési segítséggel finanszírozott fejlesztési pályázatok kiírását.
További vállalkozói elvárás a monetáris pénzügyi politika vállalkozásbaráttá tétele, a hazai vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése, hazai tulajdonú "Kisvállalkozói Pénzintézet" létrehozása, továbbá a körbetartozások visszaszorítása, illetve szankcionálása, az építőiparban bevezetett regisztrációs rendszer kiterjesztése, a közbeszerzési eljárási rend átláthatóvá és nyilvánossá tétele, a szakképzés rendszerének gyakorlatorientált átalakítása, a közösségi közlekedés átvilágítása, az uniós és hazai fejlesztési támogatások rendszerének újragondolása.
A vállalkozások elvárják az államigazgatási rendszer átalakítását, szolgáltató jellegének erősítését, hatékonyságának javítását, a jog-, és rendeletalkotás előzetes és utólagos hatásvizsgálatát, gazdaság-szervezéssel kapcsolatos állami, regionális, megyei, illetve önkormányzati szintű közfeladatok áttekintését.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?