Modern rabszolgaság Romániában?

Gyorsított eljárás keretében terjesztette a parlament elé tegnap a román kormány a munkaerőpiac rugalmassá tételét célzó jogszabály-módosításokat. A szakszervezetek és az ellenzék által vitatott módosításokat a kormány úgynevezett felelősségvállalás keretében nyújtotta be. A kormányfő szerint a változtatás rugalmas piacot, a szakszervezetek szerint modern rabszolgaságot eredményez.

Emil Boc kormányfő reményei szerint a 144 módosítás révén rugalmasabbá váló munkaerőpiacon jóval könnyebben lehet majd új munkahelyeket teremteni. A koalíciós partner RMDSZ másfél hete megválasztott új elnöke is a módosítások mellett érvelt. "Egyenlő mértékben kell támogatnunk a munkavállalókat és a befektetőket" - mondta Kelemen Hunor.

"A kormány által beterjesztett módosítások elsősorban a munkaadók érdekeit szolgálják" - nyilatkozta viszont a Világgazdaságnak Pászkán Zsolt. A Románia-szakértő elmondta: a tervezetet a külföldi befektetők véleményét tolmácsoló román-amerikai kereskedelmi kamara nyomására fogadta el a kabinet. A módosítások révén könnyebbé válnak az elbocsátások azzal, hogy a felmondásoknál a teljesítményi kritériumot a szociális szempontok fölé helyezik. Eddig ugyanis a leépítéseknél előfordulhatott, hogy a rossz teljesítményt nyújtó, de többgyermekes dolgozó helyett a kiváló munkaerőnek bizonyuló, de családdal még nem rendelkező fiatal munkavállalót bocsátották el. Eddig az elbocsátások miatt indított perek 70 százalékát elvesztették a munkaadók, a teljesítményi kritériumok előtérbe kerülésével várhatóan csökken majd ez az arány - véli a Világgazdaság által megkérdezett szakértő.

A változtatások szigorítják a feketemunka szankcionálását is. A szerződés nélkül foglalkoztató cégek meghatározott ideig elesnek majd az állami, illetve uniós támogatásoktól, valamint nem vehetnek részt közbeszerzésekben sem. Az öt főnél több feketemunkást alkalmazó cég vezetőjét pedig akár egy-két évig tartó börtönbüntetésre is ítélhetik. Növelik a feketemunka miatt kiszabott bírságok mértékét is. Az eddigi, 210-280 ezer forintnak megfelelő bírságok összegét az ötszörösére növelik. A szakszervezetek kifogásolják, hogy ezentúl a feketén dolgozó munkavállalóra is bírságot rónak ki, ez 35-70 ezer forintnak felel meg.

Megnövelik a próbaidő tartamát is, beosztottak esetében 30-ról 45, míg vezető posztoknál 90-ről 120 napra. A határozott időre szóló munkaszerződések maximális időtartama pedig két évről háromra nő. A munkaidő és ezzel együtt a bérek csökkentésére is az eddigieknél nagyobb lehetőségük lesz a vállalatoknak. Nem lesz kötelező kollektív szerződést kötni országos szinten, ez jelentősen csorbítja a szakszervezetek érdekérvényesítő képességét. Az utóbbi napokban számos városban tüntetéseket szervező szakszervezetek szerint a javaslatok modern rabszolgaságot eredményeznek az országban.

Világgazdaság