MSZOSZ: jelentős reálkereset csökkenéssel kell számolni jövőre

Az MSZOSZ szerint ez a jövő évi bérekről és a kompenzálás rendszeréről a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultáció során megismert kormányzati javaslatokból már most nyilvánvaló.

A szakszervezeti tömörülés szövetségi tanácsának állásfoglalása kiemeli, hogy a 93.000 forintos minimálbér, a 108.000 forintos bérminimum és a havi 216.805 forintig elvárt bér jelentős bérköltség emelést jelent a gazdaságnak, de semmilyen emelkedést nem jelent a bérből élőknek.

A tanács szerint a keletkező veszteségeket teljes mértékben a költségvetésből kellene kompenzálni. Ezzel szemben a kormány tervei szerint a kompenzáció forrásainak jelentős részét a munkáltatóknak kell biztosítani. "A kompenzációról szóló rendelettervezet zavaros, jelenlegi állapotában nem végrehajtható" - véli az MSZOSZ, amely szerint ez azt vetíti előre, hogy az amúgy is alacsony jövedelmezőségű ágazatokban nem lesz teljes körű kompenzáció, újra megjelennek a színlelt részmunkaidők és elbocsátások lesznek.

Az MSZOSZ tagszervezetei ennek ellenére arra készülnek, hogy a bértárgyalásokon elérjék a nettó keresetek növelését - áll a közleményben. Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa hangsúlyozza: az, hogy senki nem járhat rosszabbul azt jelenti, hogy nem csökkenhet a munkavállalók keresete, sem a béren kívüli juttatásaik nettó értéke. Az elvonásokat kompenzáló bérnövekedésnek havonta és személyre számítva kell teljesülnie - írják.

A tanács állásfoglalása szerint az idei várhatóan 2,8 százalékos termelékenységjavulás után jövőre a válságjelenségek és "a követhetetlen, kapkodó gazdaságpolitika ellenére" a munka termelékenysége mintegy 1,5 százalékkal növekedni fog.

A javuló hatékonyság mellett a munkavállalók "az elhibázott adókoncepció következtében" a jövedelmi folyamatok vesztesei lesznek - vélekedik az érdekképviselet. A munkavállalók döntő többségét érintő, várható nettó keresetcsökkenés az adójóváírás megszüntetésének valamint az egy százalékos járulékemelésnek a következménye; ezeket a változásokat az MSZOSZ mindvégig ellenezte.

A szövetségi tanács az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos állásfoglalást is elfogadott, amelyben határozottan visszautasítják azt a kormányzati állítást, hogy az MSZOSZ a beterjesztett új Munka törvénykönyve egészét támogatta a részmegállapodás aláírásával.

Az MSZOSZ szerint a kedden elfogadott törvény nem teremt rugalmasabb, a foglalkoztatás növelését szolgáló munkaerőpiacot, viszont lehetőséget ad a munkavállalói jövedelmek csökkentésére, a munkáltatói önkény erősödésére. "A törvény csak a munkáltatók gazdasági érdekeit szolgálja, semmibe veszi a munkavállalókat, megnehezíti egyéni és kollektív érdekvédelmüket ezért a munkavállalók és szakszervezeteik számára elfogadhatatlan" - olvasható közleményükben.

A tanács különösen felháborítónak tartja és elutasítja Orbán Viktor miniszterelnök záróvitában elhangzott beszédét. Meggyőződésük, hogy a "munkások" felnőtt emberek, el tudják dönteni, hogy érdekeik védelmét azokra a szakszervezetekre bízzák-e, akik a munkahelyeken kollektív szerződésekben garantált, kiszámítható munkafeltételeket biztosítanak számukra, amelyektől segítséget kapnak jogaik védelmében, támogatást nehéz élethelyzetükben.

"A magyar munkavállalók nem igénylik annak a kormánynak a védelmét, amelynek országlása alatt a törvények visszamenőleges változtatásával kiszámíthatatlan viszonyokat teremt, az elhibázott gazdaságpolitika miatt a gazdaság a csőd szélére került, az adórendszer átalakításával a bérből és fizetésből élők tömegei keresnek kevesebbet, szegényednek el, a minimálbér reálértéke minden évben csökken, a nyugdíjak értéküket vesztik, a közmunkásra nem terjed ki a munkásvédelem, mivel óránként 0,9 euró bért fizetnek annak, akitől tisztességes munkát várnak, a munkásoknak biztosítható adómentes szociális juttatások körét szűkítik, (...) mindent elkövetett a szakszervezetek gyengítése érdekében" - írják állásfoglalásukban.