Sokkoló adat a magyar bérekről: minden harmadik dolgozó fizetése kevesebbet ér, mint tavaly
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, kísérleti adatgyűjtése szerint az idei év első felében a magyar munkavállalók csaknem egyharmadának csökkent a reálbére vagyis a fizetésük kevesebbet ért, mint tavaly. A részletes adatsor alapján miközben átlagosan nőtt a kereset, jelentős különbségek alakultak ki az ágazatok és jövedelmi csoportok között – derül ki a KSH közlését ismertető 444.hu beszámolójából.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) új, úgynevezett kísérleti adatsora szerint 2025 első felében a magyar munkavállalók közel egyharmadának csökkent a reálbére, vagyis a fizetése kevesebbet ért, mint egy évvel korábban. A KSH elemzése a keresetek változását vizsgálta ágazatonként és jövedelmi sávok szerint – számolt be róla a 444.hu.
A hivatal adatai szerint június végére a bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben az infláció 4,6 százalék volt. Ez összességében 4,8 százalékos reálbér-növekedést jelent, tehát átlagosan valóban javult a dolgozók helyzete. A részletes bontás azonban azt mutatja, hogy a növekedés egyenetlenül oszlott meg:
-
a munkavállalók 33 százalékának fizetése nem nőtt az infláció mértékével, így reálértéken csökkent,
-
míg a dolgozók 17,2 százaléka még nominálisan is kevesebb pénzt vitt haza, mint egy évvel korábban.
A legtöbben azok közé tartoztak, akiknek a nettó keresete 5–15 százalékkal nőtt, de ez az emelkedés sok esetben nem volt elég az árak emelkedésének ellensúlyozására. A statisztika szerint ugyanakkor a felső sávban is nagy különbségek voltak:
a teljes munkaidőben dolgozók 9 százalékának legalább 25 százalékkal, 2,7 százalékának pedig legalább 50 százalékkal nőtt a reálbére.
A KSH ágazati bontása is jelentős eltéréseket mutatott
A közigazgatásban és a védelemben dolgozók jártak a legrosszabbul – itt minden negyedik embernek csökkent a bruttó keresete az előző évhez képest. Még a legkedvezőbb területen, az oktatásban is mintegy 7 százalék volt azok aránya, akik kevesebbet kerestek, mint tavaly.
A KSH a statisztika közzététele után külön háttéranyagot is kiadott „A hivatalos és kísérleti statisztikák módszertani különbségeiről” címmel. A 444.hu megjegyzi, hogy az adatok a kormányinfón is szóba kerültek, amikor a reálbérek csökkenéséről kérdezték a Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki azonban nem adott érdemi választ.
Vajon hol zuhant a legnagyobbat az Európai Unióban a foglalkoztatás?
- olvassa el korábbi cikkünket!
kép: freepik
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon