Sokkoló adat a magyar bérekről: minden harmadik dolgozó fizetése kevesebbet ér, mint tavaly

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, kísérleti adatgyűjtése szerint az idei év első felében a magyar munkavállalók csaknem egyharmadának csökkent a reálbére vagyis a fizetésük kevesebbet ért, mint tavaly. A részletes adatsor alapján miközben átlagosan nőtt a kereset, jelentős különbségek alakultak ki az ágazatok és jövedelmi csoportok között – derül ki a KSH közlését ismertető 444.hu beszámolójából.

Minden harmadik dolgozó fizetése kevesebbet ér, mint tavaly-

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) új, úgynevezett kísérleti adatsora szerint 2025 első felében a magyar munkavállalók közel egyharmadának csökkent a reálbére, vagyis a fizetése kevesebbet ért, mint egy évvel korábban. A KSH elemzése a keresetek változását vizsgálta ágazatonként és jövedelmi sávok szerint – számolt be róla a 444.hu.

A hivatal adatai szerint június végére a bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben az infláció 4,6 százalék volt. Ez összességében 4,8 százalékos reálbér-növekedést jelent, tehát átlagosan valóban javult a dolgozók helyzete. A részletes bontás azonban azt mutatja, hogy a növekedés egyenetlenül oszlott meg:

  • a munkavállalók 33 százalékának fizetése nem nőtt az infláció mértékével, így reálértéken csökkent,

  • míg a dolgozók 17,2 százaléka még nominálisan is kevesebb pénzt vitt haza, mint egy évvel korábban.

A legtöbben azok közé tartoztak, akiknek a nettó keresete 5–15 százalékkal nőtt, de ez az emelkedés sok esetben nem volt elég az árak emelkedésének ellensúlyozására. A statisztika szerint ugyanakkor a felső sávban is nagy különbségek voltak:

a teljes munkaidőben dolgozók 9 százalékának legalább 25 százalékkal, 2,7 százalékának pedig legalább 50 százalékkal nőtt a reálbére.

A KSH ágazati bontása is jelentős eltéréseket mutatott

A közigazgatásban és a védelemben dolgozók jártak a legrosszabbul – itt minden negyedik embernek csökkent a bruttó keresete az előző évhez képest. Még a legkedvezőbb területen, az oktatásban is mintegy 7 százalék volt azok aránya, akik kevesebbet kerestek, mint tavaly.

A KSH a statisztika közzététele után külön háttéranyagot is kiadott „A hivatalos és kísérleti statisztikák módszertani különbségeiről” címmel. A 444.hu megjegyzi, hogy az adatok a kormányinfón is szóba kerültek, amikor a reálbérek csökkenéséről kérdezték a Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki azonban nem adott érdemi választ.

Vajon hol zuhant a legnagyobbat az Európai Unióban a foglalkoztatás?

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik

  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Fordulat a magyar munkaerőpiacon: lezárult a „Budapest-centrikus” korszak

A demográfiai kihívások és a gazdasági stagnálás kettős szorításában telt a 2025-ös év a hazai munkaerőpiacon. Miközben a gazdasági környezet... Teljes cikk

Forradalmi kísérlet Európában: alapjövedelmet kap 2000 dolgozó – állami szinten

Írország világszinten is egyedülálló lépésre szánta el magát: állandó alapjövedelem-programot indít művészek számára. A heti 325 eurós... Teljes cikk

Határidők, adatok, szankciók – a cégek legnagyobb félelmei a bértranszparenciában

Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább az arra való... Teljes cikk