kapubanner for mobile

Sokkoló adat a magyar bérekről: minden harmadik dolgozó fizetése kevesebbet ér, mint tavaly

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, kísérleti adatgyűjtése szerint az idei év első felében a magyar munkavállalók csaknem egyharmadának csökkent a reálbére vagyis a fizetésük kevesebbet ért, mint tavaly. A részletes adatsor alapján miközben átlagosan nőtt a kereset, jelentős különbségek alakultak ki az ágazatok és jövedelmi csoportok között – derül ki a KSH közlését ismertető 444.hu beszámolójából.

Minden harmadik dolgozó fizetése kevesebbet ér, mint tavaly-

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) új, úgynevezett kísérleti adatsora szerint 2025 első felében a magyar munkavállalók közel egyharmadának csökkent a reálbére, vagyis a fizetése kevesebbet ért, mint egy évvel korábban. A KSH elemzése a keresetek változását vizsgálta ágazatonként és jövedelmi sávok szerint – számolt be róla a 444.hu.

A hivatal adatai szerint június végére a bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben az infláció 4,6 százalék volt. Ez összességében 4,8 százalékos reálbér-növekedést jelent, tehát átlagosan valóban javult a dolgozók helyzete. A részletes bontás azonban azt mutatja, hogy a növekedés egyenetlenül oszlott meg:

  • a munkavállalók 33 százalékának fizetése nem nőtt az infláció mértékével, így reálértéken csökkent,

  • míg a dolgozók 17,2 százaléka még nominálisan is kevesebb pénzt vitt haza, mint egy évvel korábban.

A legtöbben azok közé tartoztak, akiknek a nettó keresete 5–15 százalékkal nőtt, de ez az emelkedés sok esetben nem volt elég az árak emelkedésének ellensúlyozására. A statisztika szerint ugyanakkor a felső sávban is nagy különbségek voltak:

a teljes munkaidőben dolgozók 9 százalékának legalább 25 százalékkal, 2,7 százalékának pedig legalább 50 százalékkal nőtt a reálbére.

A KSH ágazati bontása is jelentős eltéréseket mutatott

A közigazgatásban és a védelemben dolgozók jártak a legrosszabbul – itt minden negyedik embernek csökkent a bruttó keresete az előző évhez képest. Még a legkedvezőbb területen, az oktatásban is mintegy 7 százalék volt azok aránya, akik kevesebbet kerestek, mint tavaly.

A KSH a statisztika közzététele után külön háttéranyagot is kiadott „A hivatalos és kísérleti statisztikák módszertani különbségeiről” címmel. A 444.hu megjegyzi, hogy az adatok a kormányinfón is szóba kerültek, amikor a reálbérek csökkenéséről kérdezték a Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki azonban nem adott érdemi választ.

Vajon hol zuhant a legnagyobbat az Európai Unióban a foglalkoztatás?

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik

  • 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Felmérés: mennyit tudnak a magyarok az EU bértranszparencia-irányelvéről?

Egy friss kutatás szerint a magyarok többsége még alig hallott az Európai Unió új bértranszparencia-szabályozásáról, és sokan bizonytalanok abban,... Teljes cikk

Nők a munkában: sokat javítottunk, de Izland még messze van

A nők munkaerőpiaci részvétele továbbra is érzékenyen reagál a gazdasági és társadalmi kihívásokra. A PwC idei Women in Work Indexe szerint... Teljes cikk

Durvább, mint hittük: ennyit keres valójában egy magyar rendőr 2026-ban

Durva különbségek rajzolódnak ki a 2026-os rendőri bérekben: miközben a pályakezdők nettója sokszor még a 300 ezret sem éri el, a tapasztalt... Teljes cikk