Munkaerőpiac: mi lehet a kiút Budapest számára?

Az országnál kicsit jobb helyzetben van a főváros

"A foglalkoztatási adatokból az látszik, hogy tragikus a helyzet Magyarországon, ezen belül Budapest talán egy kicsit jobb helyzetben van. Ezek az adatok annyiból félrevezetők, hogy más oka van a gyenge foglalkoztatásnak a fővárosban, mint az ország más területein" - mondta a Pénzügykutató és a XIII. kerület által szervezett hétfői konferencián Pataky Péter.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke szerint a fő probléma, hogy Budapestről teljes egészében eltűnt az ipar, amiben nem budapesti lakosok is dolgoztak nagy számban. Vagyis a fővárosi foglalkoztatási helyzet nem csak Budapest problémája, az elmaradott térségekben a munkanélküliek jelentős része korábban a városi iparban dolgozott.

"Ma mintegy 960 ezer ember, a foglalkoztatottak 35 százaléka dolgozik a fővárosban, ha ehhez hozzávesszük Pest megyét, akkor a teljes lakosság 28-30 százaléka állítja elő a GDP 49 százalékát a közép-magyarországi régióban" - vázolta fel Kiss Péter. Az egykori munkaügyi miniszter rámutatott, hogy a rendszerváltozáskor 4,5 százalékos budapesti munkanélküliségi ráta mára két és félszeresére ugrott, miközben az ország elmaradott térségeiben fennmaradt a korábbi magas munkanélküliségi arány.

Kiss Péter kiemelte: a rossz munkaerő-piaci esélyűek számára Budapest rendkívül rossz lehetőségeket tartogat. A diplomával vagy erős szakmai tudással nem rendelkezők elhelyezkedési esélyei legalább olyan rosszak a fővárosban, mint Északkelet-Magyarországon.

Mi lehet a kiút?

Pataky Péter szerint jelenleg a munkaerőpiac teljes átalakulása zajlik, melyben Budapestnek elsősorban a szolgáltatói szektor és a pénzügyi szolgáltatások terén vannak lehetőségei. A szakszervezeti vezető egyetértett Kiss Péterrel abban, hogy a munkaerőpiac keresleti oldalán is kell valamit csinálni, hiszen a jelenlegi kormány az elmúlt két évben szinte csak a kínálati oldalt élénkítette.

"Az építőiparra lehetne építeni Budapesten, erre sok egyéb iparág is ráépülhetne, hiszen ez együtt jár például az építőanyag-iparral. A mikro- és kisvállalkozások területén azonban nem érdemes komoly terveket dédelgetni, abban reménykedni, hogy ezek a kisvállalkozások jelentős munkaerőt tudnak majd felszívni" - emelte ki a kerekasztal beszélgetésben Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte az építőipar mellett az idegenforgalom és a kereskedelmi célú vendéglátás lehetne még menekülőút Budapest számára.

Dávid szerint végig kellene gondolni, hogy a fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat egy nemzeti beruházási alapba csoportosítsa a kormány, ebből az alapból nagyberuházások indulhatnának, melyek mögött részben vagy egészben az állam lehetne. Ezt az alapot hitelből, uniós forrásból és magyar költségvetési pénzekből lehetne megnyitni, viszont ha ez megvalósul, akkor tényleg nagy infrastrukturális beruházásokat érdemes elindítani.

A beszélgetésben Pataky Péter felvetette azt is, hogy a felsőoktatásra épülő szolgáltatások jelenthetnek húzóerőt a fővárosi foglalkoztatásban, példaként említette a kollégiumépítéseket vagy a külföldi diákokra épülő szolgáltatásokat.