Munkástanácsok: az utcán és a munkahelyeken is tiltakoznának

A szakszervezeti tömörülés elnöke, Palkovics Imre elmondta: jogi szakértőjükkel részletes szakmai anyagot készítettek a tervezetről, amelyet elküldtek a Fidesz és a KDNP vezetőinek, és már múlt héten megkezdték az egyeztetéseket a Liga Szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Hangsúlyozta: az a cél, hogy egy olyan jogszabály szülessen, amely erősíti a munkaadók versenyképességét, de megőrzi az egyéni és kollektív munkavállalói jogokat. Hozzátette: a kormányt is próbálják bevonni az egyeztetésekbe, de ha ez nem vezet eredményre, akkor az utcán és a munkahelyeken is tiltakoznak.

Palkovics Imre elmondta, szakmai anyagukat elküldték a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM), Orbán Viktor miniszterelnöknek is és eljuttatják javaslataikat az őket megkereső ellenzéki pártoknak is, eddig az LMP kérte ezt. A MOSZ elnöke kiemelte: a kormánytól ígéretet kaptak az egyeztetésre, de még nem lehet tudni, erre mikor kerül sor. Palkovics Imre ugyanakkkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány elhatárolódott az NGM honlapján közzétett tervezettől, mégis szűk határidőn belül módosító javaslatokat vártak rá.

"Sanyarú sors vár a munkavállalókra"

Palkovics Imre úgy fogalmazott: a Munka törvénykönyvének július végén nyilvánosságra hozott tervezete "kereszténytelen, emberietlen", és teljesen kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. Szerinte "sanyarú sorsa fog következni" a magyar munkavállalóknak, ha a tervezet életbe lép. Megszűnne az elmúlt húsz évben kialakult helyzet, amelyben a munkavállalókat egyenrangú félnek tekintették, ugyanis a tervezet alsóbbrendű, "alattvalói" pozícióba helyezné őket - mondta. Úgy vélte, ha megvalósul a tervezet, az a kormány támogatottságát "rombolja le".

Alkotmánybírósághoz fordul a MOSZ

Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróságot is megkeresik az ügyben, mert véleményük szerint a tervezet több ponton ütközik az alaptörvénnyel és a nemzetközi joggal.

A szakszervezet kifogásolja többek között, hogy Polgári törvénykönyvet csak akkor hívják segítségül háttérjogszabályként, ha az a munkáltatónak kedvező. Felháborítónak tartják azt is, hogy 15 éves munkavállalók törvényes képviselőjük hozzájárulása nélkül is köthetnek munkaszerződést.

Palkovics Imre szerint elfogadhatatlan, hogy a munkáltató a munkavállaló bármely személyes adatát annak beleegyezése nélkül átadhatja külső cégnek vagy személynek. Hozzátette: az új törvénykönyvben - a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az EU szabályainak megfelelően - részletesen szabályozni kell a munkaerő-kölcsönzést.

A szakszervezet szerint a munkavállalókra nézve hátrányos az is, hogy a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a keresőképtelen, várandós, szülési szabadságon, gyesen, gyeden lévők, gyermeküket vagy hozzátartozójukat ápolók munkaviszonyát azzal, hogy a felmondási idő esetükben csak ezeknek a körülményeknek a letelte után kezdődik, nem tolódik ki azonban esetükben sem a felmondási idő 30, illetve 15 nappal.

A MOSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet szerint megszűnik a védett korban lévőkre vonatkozó felmondási korlátozás. A szakszervezet nehezményezi, hogy a javaslat nem írja elő általános heti pihenőnapként a vasárnapot, valamint, hogy a munkáltató egyoldalúan is elrendelhet évi 300 óra túlmunkát. A szakértői anyagban a Munkástanácsok negatívumként értékeli, hogy a szabadságból a munkáltató csak tíz munkanapot köteles egybefüggően kiadni, és hogy a betegszabadságra járó díjazás mértéke az átlagkereset 70 százalékára csökken.

Palkovics Imre megemlítette: a Liga Szakszervezetekkel közösen nemzetközi konferenciát akarnak szervezni a kérdésben.