Nem a nyugdíjas szövetkezetek fogják megoldani a munkaerőhiányt

A nyugdíjas szövetkezetek munkaerőpiaci hatásáról írt a Népszava. A kormány gazdaságvédelmi akcióterveiben rendre visszatérő elem a nyugdíjasok foglalkoztatása. Nagy reményt fűztek a nyugdíjas szövetkezetekhez (nyusz). Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége alelnöke a lapnak azt mondta, hogy szervezetük valamivel több, mint 11 ezer tagot számlál, a szakértők szerint ugyanakkor ennek kétszerese lehet a tényleges nyusz-tagok száma. Jelentős létszámnövekedésre ugyanakkor nem lehet számítani. A nyusz-ok tavaly elvesztették legfőbb vonzerejüket, a számukra kitalált, ám azóta általánossá vált kedvezményes adózást.

Idén már hatályba léptek a minden nyugdíjas dolgozóra vonatkozó kedvezmények. A munkát vállaló nyugdíjasok már 2019-től mentesültek a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetése alól, egyedül a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetniük. Ezek a kedvezmények eddig csak a nyusz-tagoknak jártak.

Ami mégis előnyös lehet a nyuszok számára, hogy idén július 1-jétől a 40 éves munkaviszonyt követően nyugdíjba menő nők kereseti korlátját feloldják, vagyis már nem veszik figyelembe, hogy a keresetük év közben összességében eléri-e a havi minimálbér 18-szorosát, mert ha igen, akkor a nyugdíjukat fel kell függeszteni. A nyusz-tagok számára hátrányos, hogy ha a nyugdíjast a munkahelye közvetlenül foglalkoztatja, akkor évente 30 napos fizetett szabadság jár a számukra, emellett betegállományban is 15 napot tölthetnek a munkáltató kontójára, amiből 12-őt ki is kell fizetni. Nyusz-tagok esetén a munkáltató ezeket a költségeket megtakaríthatja.

Szakértők szerint nehéz megjósolni a nyuszok jövőjét, a nyugdíjasok ugyanis anyagilag jobban járnak, ha közvetlenül állak munkába, ráadásul sokan ódzkodnak a szövetkezeti formától.

Népszava