Nem lesz nyugdíj a kivándorlás miatt?

Minden tizedik magyar fontolgatja a végleges külföldre költözés lehetőségét. A magyarok 13 százaléka egy évnél tovább maradna külföldön, az ingázással pedig a magyarok 11 százaléka kacérkodik. A kivándorolni szándékozó magyarok aránya a mindenkor mért legmagasabb értéket érte el áprilisában a Tárki felmérése szerint.

A Nyugdijguru.hu alapítója azt írja a Világgazdaságban megjelent cikkében, ez a másfél milliósnál is nagyobb tömeg csak növelné a rendszerváltást követően már jelenleg is tartósan idegenben dolgozó magyarok közel félmilliósra becsült létszámát és a nyugati határ mentén ingázók hatvan és százezer fő közötti számát.

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága alapvetően négy tényezőtől függ: hányan fizetnek és mennyi nyugdíjjárulékot, illetve az ebből befolyó összeget hány nyugdíjas között és milyen nyugdíjígérvény szerint kell felosztani.

A külföldön dolgozó a fogadó országban fizeti a nyugdíjjárulékot. Ennek az a kedvezőtlen hatása, hogy a kieső bevétel mindvégig csökkenti az aktuális hazai nyugdíjak fedezetét.

A nyugdíjkassza bevételkiesésének mértéke ilyen hatalmas létszámú külföldi munkavégző esetén riasztó méreteket ölt Farkas András számításai szerint. Ha a tendencia folytatódik, akkor a nyugdíjrendszer a jelenlegi állapotában sokkal rövidebb időn belül válik fenntarthatatlanná, mint korábban (a demográfiai és hazai foglalkoztatási tényezők következtében) számíthattunk rá.

A külföldön dolgozók azonban haza is utalnak pénzt, nem is keveset.
Az itthon maradt családtagoknak nem kell mást tenniük, mint spórolni a nyugdíjas évekre - írja Farkas András, a Nyugdijguru.hu alapírója.

Világgazdaság