53 cikk a(z) Tárki címkével:

1 éve Még nem tartunk másfél milliónál, de sok százezernél már igen. Az elvándorlás ma az egyik legaggasztóbb társadalmi probléma. Magyarország mostanra egyértelműen kivándorló országgá vált, bár az elvándorlás egy nehezen mérhető folyamat. A Társadalmi Riport 2018 című kötet egyik tanulmányában arra keresik a választ, hogy hol a helye Magyarországnak a kelet-európai régió erősödő elvándorlási folyamataiban, melyek az érzékelhető magyar sajátosságok és a magyar munkapiacon várható hatások. A tanulmány megállapításait Bernát Anikó, a TÁRKI szociológusa árnyalja, egészíti ki. Teljes cikk...

1 éve A magyar felnőtt lakosság 7-8 százaléka menne hosszabb-rövidebb időre külföldre dolgozni, a legkedveltebb célországok Németország, Nagy-Britannia, valamint Ausztria és Írország - derül ki a Tárki Zrt. reprezentatív felméréséből. Teljes cikk...

1 éve A közszférában ritkán lehet élni a rugalmas munkabeosztással. A civil munkaadóknál, például az alapítványoknál, vagy az egyesületeknél dolgozóknak van a legnagyobb esélyük a rugalmas munkavégzésre – derül ki a TÁRKI legújabb felméréséből, amelyet az MTI ismertet. Teljes cikk...

1 éve Az elmúlt két évtized alatt lényegében háromszorosára nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező felnőtt magyarok aránya - állapította meg a Tárki Társadalomkutatási Intézet kutatása. Teljes cikk...

1 éve A gyermekvállalás a sok öröm mellett kockázatot is jelenthet: pénzben is kifejezhető hátrányokat, amely a kisgyermekes anyákat amiatt érinti, mert gyermekük született, és emiatt hosszabb-rövidebb időre kiesnek a munkaerőpiacról. Visszatérni gyakran vagy nincs lehetőségük, vagy korábbi pozíciójukhoz képest alacsonyabban fizetett állásokban találnak maguknak munkát - állapítja meg a Tárki kutatóintézet felmérése.Kövesd híreinket, állásainkat és szólj hozzá facebook-oldalunkon ›A TÁRKI 2012. októberi kutatásában arra kereste a választ, hogy a GYES-en, GYED-en vagy egyéb gyermekgondozási szabadságon lévő nőknek van-e hova visszamenniük dolgozni, és milyen tényezők határozzák meg azt, hogy kiknek van inkább lehetőségük erre. Teljes cikk...

4 éve A munka jelenleg központi szerepet tölt be valakinek a társadalmi megítélésében, helyzetében, az identitás fontos részét képezi. Ugyanakkor egyre többször merül fel az igénye annak, hogy a munkát újradefiniáljuk, hiszen az évszázadok során, és leginkább az elmúlt évtizedekben, a jelenben és a közeljövőben a munkavégzés egyre inkább átalakul. A különböző generációknak különböző a viszonyulása a munkához, különböző értéket képvisel számukra. A TÁRKI Társadalmi Riport 2016 kiadványban ezeket az értékeket és attitűdöket, változásukat vizsgálta az elmúlt nagyjából negyed századra visszatekintve Sík Endre és Hajdu Gábor. Teljes cikk...

4 éve Bérszínvonal, termelékenység, munkavállalói érdekképviselet ereje, a bérekre rakódó terhek, innovációs készség - mindez hatással van a hazai bérek alakulására. Ha nő a termelékenység attól nőnek majd a bérek, vagy éppen fordítva, ha nőnek a bérek, akkor lesz majd motiváció a termelékenység növelésére? Ezek mind releváns kérdésfelvetések, azonban a bérek felzárkózásának még árnyaltabb megközelítését választja Palócz Éva, a TÁRKI 2016-os Társadalmi Riport című kiadványában. Teljes cikk...

4 éve Az elvándorlás Magyarországon később indult meg, mint a régió többi országában, amelyeknél már az uniós csatlakozás után jelentősebben megugrott a külföldön munkát vállalók száma. 2010-2011-ben fordulat következett be. A bérek azonban sokáig alig reagáltak az elvándorlásra, derült ki a a Tárki Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatóján, amelyről a Napi.hu számolt be. Teljes cikk...

4 éve A magyarok fele az anyagi helyzetét se jónak, se rossznak nem ítéli, és a többség változást sem igazán vár a közeljövőben ebből a szempontból, írja a Tárki 2015/2016. évi Omnibusz kutatásaira hivatkozva a Napi.hu. Teljes cikk...

4 éve A tanulók 67 százaléka, míg az egész lakosság 15 százaléka szándéka külföldön keresni a boldogulást, derül ki a Tárki adatfelvételéből. Teljes cikk...

5 éve Jelenleg a magyarok 15 százaléka képzeli el a jövőjét külföldön, a célországok elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia, derül ki a Tárki legfrissebb felméréséből, írja az Inforadio.hu. Teljes cikk...

5 éve A magyar lakosság csaknem 40 százaléka tekinthető idegenellenesnek, ez a magas arány megfelel a 2014 elején mért szintnek - derül ki a Tárki júliusi közvélemény-kutatásából. Teljes cikk...

5 éve Egyre több magyar indul külföldre munkát vállalni. A Tárki kutatása szerint sokan választják Németországot. Az alábbi cikkből kiderül, nem véletlenül. A Pénzcentrum.hu összeszedte a tíz legkeresettebb szakmát és a várható fizetést. Teljes cikk...

5 éve A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint is az elmúlt két évben 241 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik ki vannak téve a szegénység kockázatának - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában. Teljes cikk...

5 éve Ha így folytatódik a kivándorlás, akkor a nyugdíjrendszer a jelenlegi állapotában sokkal rövidebb időn belül válik fenntarthatatlanná, mint korábban számíthattunk rá - írja Farkas András, a Nyugdijguru.hu alapítója a VG.hu-n megjelenő anyagában. Teljes cikk...

5 éve A migráció növekvő tendenciát mutat 2006-óta. Mára a 16 évesnél idősebb népesség 2,4 százaléka tartózkodik külföldön. A Tárki Háztartás Monitor kiadványából az is kiderül, hogy a legtöbben Németországba mennek, írja a Napi.hu. Teljes cikk...

5 éve Magyarországon nem csak a gazdaság lendülete akadt el úgy általában az utóbbi közel egy évtizedben, hanem a javakhoz való hozzáférés is egyre egyenlőtlenebbé vált - írja a 444 a TÁRKI Társdalmi Riportjának idei kötete alapján. Teljes cikk...

6 éve A Népszabadság a kilátástalanság elől külföldre menekülőkről közölt cikket. A Skóciába vándorló Gerti Andrásék és barátaik története nem ritka. - A migráció kézzelfogható közelségbe került - fogalmaz a lap, kiemelve a népességcsökkenés negatív következményeit. Teljes cikk...

6 éve A Tárki vezető kutatója, Gál Róbert Iván szerinta a most aktív generációnak, a harminc-, negyvenéves fiataloknak nincs elég gyereke, így 25-30 év múlva nem lesz elég járulékfizető. Ettől még lesz ugyan nyugdíj, csak alacsony, és sokat kell érte dolgozni. Hacsak nem lesz vége a jelenlegi felosztó-kirovó rendszernek. Merre tovább magyar nyugdíjrendszer? Érdemes-e még részt venni kötelező megtakarításban, vagy a pénzt úgyis eltőzsdézik, ellopják? A Privátbankár interjúja. Teljes cikk...

6 éve Az ezredforduló óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező magyar fiatalok aránya, mintegy harmaduk nem, vagy nem kizárólag Magyarországon képzeli el a jövőjét - derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézetnek (NKI) a Tárki idősorára alapuló, kedden nyilvánosságra hozott kutatásából. Teljes cikk...