Nem mindenki örül a német minimálbérnek

Elégedetlen a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) koalíciós szerződésével a német gazdaság legnagyobb érdekképviseleti szervezete. Az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) elsősorban a kötelező minimálbér bevezetését bírálja.

Az óránkénti 8,5 eurós minimálbér miatt csökken a munkaerőpiacra alacsony képzettséggel belépők esélye az elhelyezkedésre, és munkahelyek szűnhetnek meg, főleg az ország keleti részén, az egykori NDK területén. Ráadásul a valamennyi ágazatban kötelező minimálbér miatt még súlyosabb lehet a képzett munkaerő hiánya, és emelkedhet a fiatalkori munkanélküliség, mert sok fiatal az óránkénti legkevesebb 8,5 eurós fizetés vonzásának hatására várhatóan igyekszik majd minél hamarabb állást vállalni, hogy "gyorsan pénzt keressen", ahelyett, hogy a duális szakképzés rendszerében képezné tovább magát - fejtette ki csütörtökön Martin Wansleben, a DIHK ügyvezető igazgatója a Phoenix közszolgálati televíziónak.

Hangsúlyozta: a kötelező minimálbér bürokratikus intézmény, csökkenti a munkaerőpiac rugalmasságát, pedig éppen ennek köszönhetően emelkedett történelmi csúcsra a foglalkoztatottság Németországban.

Jelenleg a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál. A volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad a koalíciós szerződésben rögzített értéktől. A megállapodás szerint a minimálbér 2015-től lesz kötelező, de a 2017 végéig tartó átmeneti időszakra még érvényben lehetnek alacsonyabb bérekről szóló szerződések.

A DIHK szerint a nagykoalícióra készülő pártok érdeme, hogy nem akarják emelni az adókat, de hiányzik belőlük az elszántság a reformokra, pedig egyszerűsíteni kellene az adórendszert.

A szervezet bírálta egyebek között azt az intézkedést is, amely szerint 45 év munkaviszony után korkedvezménnyel, 63 évesen nyugdíjba lehet vonulni. Ez "aláássa" a legutóbbi nyugdíjreformot, amellyel 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.

Más érdekképviseletek is bírálták a koalíciós megállapodást, a német szállítmányozási és logisztikai szövetség (DSLV) szerint például a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordítandó források növelése - négy év alatt 5 milliárd euróval - messze elmarad a szükséges mértéktől, mert csak az állagmegóvásra és a legszükségesebb fejlesztésekre évente 7 milliárd euró plusz forrásra van szükség.

Ulrich Grillo, a német iparvállalatok szövetségének (BDI) elnöke szerint a koalíciós szerződés "elszalasztott esély" a német gazdaság versenyképességének erősítésére.

A megállapodásból kitűnik, hogy a vállalkozói szabadság növekedése helyett "az állami döntések" lehetősége bővül - áll a BDI közleményében.

A 185 oldalas koalíciós szerződést Angela Merkel ügyvezető kancellár, a CDU elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke és Sigmar Gabriel, az SPD elnöke írta alá szerdán Berlinben. A megállapodás nem lép rögtön érvénybe, az is kell még hozzá, hogy az SPD tagsága felhatalmazza a párt vezetését, hogy a szociáldemokraták kormányra lépjenek a konzervatívokkal.