Nettó átlagfizetésben is a sor végén kullogunk
Míg hazánkban alig több mint száztízezer forint a nettó átlagkereset, addig Szlovéniában, magyar pénzben számolva, csaknem kétszázezer forint a kézhez kapott átlagos jövedelem. A csehek negyvenezer forinttal keresnek többet, mint mi. A szlovákok idén köröztek le bennünket - értesít a Magyar Hírlap.
Az Eurostatnak, az unió statisztikai hivatalának adataiból kiderül, Lengyelországban egy kicsivel, Csehországban már érezhetően, Szlovéniában egyértelműen magasabbak a bérek, mint nálunk. Nyugat - Európában pedig, a magyar fizetés csaknem négyszeresét viszi haza az átlagos dolgozó. Az Eurostat kimutatása szerint a kézhez kapott átlagos havi magyarországi fizetés 112 400 forint. Csehországban ez 166 100, míg Szlovákiában 116 700 magyar forintban számolva. Idén a cseheknél 7,4, Szlovákiában 6,7, Romániában pedig 23,5 százalékkal nőttek a bérek. Bár keleti szomszédunknál a nettó átlagfizetés még így is csak 78 400 forint, az emelkedés mértéke kirívóan magas. A visegrádi országokban nálunk a legalacsonyabbak a bérek, ugyanis a lengyelek nettó átlaga már a havi a 128 ezer forintot is eléri - a Magyar Hírlap 260 forint/eurós árfolyamon számolt.
A bruttó bérek Magyarországon is nőnek: az uniós statisztikai hivatal adatai szerint júliusban éppen tíz százalékkal emelkedtek a keresetek. A gondot az okozza, hogy eközben 8, 5 százalékos az infláció, illetve magas az adóterhelés, amely reálbércsökkenéshez vezet, hiszen a szóban forgó központi elvonások megrövidítik a fizetéseket.
Árral szemben
Kérdés, Magyarország miért megy az árral szemben, hiszen Kelet-Európában éppen a nettó fizetések emelkedése figyelhető meg. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a térség államai jobban vonzzák a működő tőkét, mint hazánk. Ez pedig, miután nagy munkaerőigénnyel párosul, felhajtja a béreket. A gyors gazdasági növekedés is bérfelhajtó tényező: a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a románok kétszer-háromszor gyorsabban bővülnek, mint mi. Ráadásul ezeknek az államoknak a miénknél kisebb államháztartási hiánnyal kell megküzdeniük. Nálunk a jövő év elejére-közepére vélhetően megáll a reálbércsökkenés, a mértéke az idén 6, 2 százalékos lesz. Azaz ennyivel ér kevesebbet a havi fix. A Pénzügyminisztérium 0-0, 5 százalékos bérnövekedési sávval számol 2008-ra, magyarán ugyanannyit fogunk keresni, mint az idén. S a közterhek mértéke sem csökken. Nem nyújt vigaszt, hogy az árfelzárkóztatásban, a fentiekhez képest, jól teljesített Magyarország. Árszínvonal tekintetében az alapvető cikkek már az uniós bázis 66 százalékán állnak, szemben a 2004-es 52 százalékos mutatóval.
Magyar Hírlap
A bruttó bérek Magyarországon is nőnek: az uniós statisztikai hivatal adatai szerint júliusban éppen tíz százalékkal emelkedtek a keresetek. A gondot az okozza, hogy eközben 8, 5 százalékos az infláció, illetve magas az adóterhelés, amely reálbércsökkenéshez vezet, hiszen a szóban forgó központi elvonások megrövidítik a fizetéseket.
Árral szemben
Kérdés, Magyarország miért megy az árral szemben, hiszen Kelet-Európában éppen a nettó fizetések emelkedése figyelhető meg. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a térség államai jobban vonzzák a működő tőkét, mint hazánk. Ez pedig, miután nagy munkaerőigénnyel párosul, felhajtja a béreket. A gyors gazdasági növekedés is bérfelhajtó tényező: a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a románok kétszer-háromszor gyorsabban bővülnek, mint mi. Ráadásul ezeknek az államoknak a miénknél kisebb államháztartási hiánnyal kell megküzdeniük. Nálunk a jövő év elejére-közepére vélhetően megáll a reálbércsökkenés, a mértéke az idén 6, 2 százalékos lesz. Azaz ennyivel ér kevesebbet a havi fix. A Pénzügyminisztérium 0-0, 5 százalékos bérnövekedési sávval számol 2008-ra, magyarán ugyanannyit fogunk keresni, mint az idén. S a közterhek mértéke sem csökken. Nem nyújt vigaszt, hogy az árfelzárkóztatásban, a fentiekhez képest, jól teljesített Magyarország. Árszínvonal tekintetében az alapvető cikkek már az uniós bázis 66 százalékán állnak, szemben a 2004-es 52 százalékos mutatóval.
Magyar Hírlap
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon