Nyártól jön az új Mt.: 50 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatottság

Nagyobb védelem - csak látszólag jó ötlet?

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szerint a nyáron életbelépő új Munka Törvénykönyvében (Mt.) négy sarkalatos pont is található, amely alapjaiban lehetetlenítené el a munkaerő-kölcsönző szféra működését. A kölcsönzött munkaerő lényege a rugalmasság, amelyet a főként a foglalkoztatók várnak el - igaz ugyan, hogy ezek a munkavállalók így kiszolgáltatott helyzetben vannak, de legalább van munkájuk. Az atipikus foglalkoztatási formák nagy előnye, hogy a cégek így könnyen tudnak alkalmazkodni a gazdasági helyzethez - sok vállalatnak nincs is más alternatívája, minthogy kölcsönzött munkaerőhöz fordul.

Az MMOSZ szerint az új törvény nem segíti elő ennek a foglalkoztatási formának az eddigi rugalmasságát. Az új Mt. értelmében a határozott idejű munkaszerződés fél éven belül nem hosszabbítható meg. A szövetség szerint ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy például ha egy három hónapos szerződés esetén valamilyen-– előre nem látható okból -– mondjuk két héttel csúszik a kiszállítás, a már betanított embereket el kell küldeni, s helyettük arra a plusz két hétre új munkaerőt kell képezni. Vagyis eltűnik az elvárt rugalmasság.

A rugalmasság hiánya óvatosabbá teheti a cégeket

Ennek a passzusnak további hozadéka, hogy 2012. július 1-jét követően a határozatlan idejű szerződések kerülnek majd előtérbe. A határozatlan idejű szerződések magukkal hozzák a felmondási tilalmak körét.

Új elem továbbá a csoportos leépítés. Ennek során kalkulálni kell a 30 nappal korábbi kiértesítéssel és a különböző egyeztetési körökkel - ami a szövetség szerint szintén a rugalmasság rovására megy.

További újdonság a végkielégítés. Eddig nem kellett fizetni, júliustól azonban már igen. Az viszont korántsem egyértelmű, hogy ki fogja majd ezt állni?

Ha egy munkavállaló 10-15 munkahelyen is megfordult -– amit az atipikus forma lehetővé tesz -–- mely kölcsönbevevőt terheli ez az összeg? Ideiglenessé tervezett megoldásnál nem jöhet szóba egy hosszú távú -– bő közép távú - elem.

A negyedik probléma az MMOSZ szerint, hogy a felmondási idő 15 napról 30 napra duplázódik - vagyis elnyúlik a felmondás, ami szintén nehezíti azt, hogy a cégek gyorsan reagáljanak a külső gazdasági környezet változásaira.

Az új szabályozás nagyobb védelmet nyújt a kölcsönzött munkaerőnek, mint eddig - az érme másik oldala ugyanakkor az, hogy ezzel éppen hogy azokat a cégeket riasztja el a törvényalkotó, amelyek a rugalmasság végett így alkalmaztak embereket.

50 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatottság

Az MSZOSZ szerint jelen gazdasági helyzetben egyetlen kölcsönvevő sem képes tolerálni a fentieket. A határozatlan idejű szerződések nagyobb kockázatot jelentenek majd a kölcsönbeadóknak. Várhatóan elmegy a szféra a szürkegazdaság irányába, túlzott kockázatot vállal, sokak számára elkerülhetetlen lesz a csőd. Ha nem lesz rugalmas foglalkoztatás, odébb állnak a termelő cégek, akik három dolgot néznek egy országba településük előtt: a társasági adó -– ez a régióban nálunk a legalacsonyabb -– és a minimálbér mértékét -– még mindig mi keresünk a legkevesebbet -, s a foglalkoztatás rugalmasságát. Minthogy a termelő cégek nem tervezik felvenni állományba a kölcsönzött munkavállalókat, 50 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatás. A hazai kölcsönző cégek, akik nagy foglalkoztatókként, s kiemelt, ellenőrzött adózókként jelenleg elősegítik a foglalkoztatás bővítését, elveszítik a létjogosultságukat. Hiszen, ha eltűnik a több mint egy évtizede megszokott rugalmasság, és nem lesz különbség, joggal tehető fel majd a kérdés: mitől marad atipikus a kölcsönzött munkaerő, mint foglalkoztatási forma?