Nyelvtudás az álláspiacon

Az utóbbi években a munkaerőpiacon alapvető elvárássá vált az idegennyelv-ismeret, amely már nem kuriózum, nem emeli ki a pályázót a többi jelentkező közül - a fizikai dolgozókon kívül szinte minden munkavállalónak szüksége van rá az érvényesüléshez.

Ahol van külföldi kapcsolat, ott kell a nyelvtudás

"Csak a teljesen magyar tulajdonú vállalatoknál tapasztalható, hogy a munkakör betöltéséhez nem elvárás az idegennyelv-tudás, de a külföldi piacokra dolgozó illetve a külföldi partnerekkel üzleti kapcsolatban lévő munkatársaktól ezek a cégek iis megkövetelik legalább egy idegen nyelv ismeretét", mondta Marosi Péter, a Gradus Consulting Személyzeti és Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Ezt Szeredi Anita, a Valeo Auto-Electric Magyarország Kft toborzási és kommunikációs referense és Sinka Judit, a Carrier CR Magyarország Kft HR-vezetője megerősítette.

Az angol mindenek felett

Melyik nyelvet érdemes a munkaerőpiacon való érvényesüléshez elsajátítani? Marosi Péter szerint az előző évekhez hasonlóan továbbra is az angol nyelv ismerete az elsődleges nyelvi elvárás a pályázókkal szemben. A német - az angollal szemben - abban az esetben szerepel a munkáltatói igények között, ha a cég magyar-német vegyesvállalat, és csak a két ország relációjában dolgozik. Egy német központú multinacionális cégnél azonban már minden bizonnyal az angol lesz a hivatalos nyelv, a plusz németnyelv-tudás előnyt jelenthet a pályázók esetében.

Melyik szint mit takar?

Az elvárt nyelvtudás szintjének meghatározására többféle megfogalmazást láthatunk a hirdetésekben. A fejvadász szerint, ha a munkáltató "középszintű" vagy "középfokú", illetve "jó kommunikációs szintű" nyelvtudást kér a pályázóktól, az azt jelenti, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell legalább középfokú nyelvvizsgával, amelyet a gyakorlatban - a mindennapi írásbeli és szóbeli kommunikáció során - is képes használni, és ha szükséges, tárgyalóképessé tud fejleszteni. Általában a középvezetőinél alacsonyabb szintű pozíciók esetében találkozhatunk ezzel a munkáltatói igénnyel. A Valeonál például a mérnökök, illetve a pénzügyi és logisztikai osztályon dolgozók mellett az adminisztratív munkakörökre pályázóknak szükséges "jó kommunikációs szintű" nyelvtudással rendelkezniük.

Társalgási szint: adminisztratív pozícióknál


"A "társalgási szint" esetében a nyelvvizsga megléte nem elsődleges szempont, fontosabb, hogy a munkakörhöz szükséges speciális szavakat, szófordulatokat - például telefonáláskor a bemutatkozást stb. - ismerjék és alkalmazzák a pályázók. Ezt legtöbbször a recepciós és az adminisztratív pozíciók esetében várják el a külföldi tulajdonú cégek" - mondta Marosi Péter. Az autóalkatrészek gyártásával foglalkozó Valeo-nál egyébként a könyvelőknél is elegendő ez az "alap szintű" nyelvtudás.

Tárgyalóképes: középfokú vizsga, szaknyelvi ismeret

A munkáltatók értelmezése alapján - tette hozzá - a "tárgyalóképes nyelvtudással" rendelkező pályázók középfokú nyelvvizsgájuk mellett a munkakörhöz tartozó szakmai nyelvet is ismerik és beszélik - igény szerint idegen nyelvű prezentációkat, tárgyalásokat, megbeszéléseket tartanak és értelmeznek, egy nemzetközi projektbe történő bekapcsolódáskor pedig teljes értékű tagjai tudjanak lenni a csapatnak, nyomon tudják követni az eseményeket, és képesek véleményt alkotni a felmerülő témákkal kapcsolatban.

A Carrier CR-nél a mérnököknek és a közgazdászok felé elvárás a tárgyalóképes nyelvtudás, csakúgy, mint a beszerzők, értékesítők esetében. Ugyancsak "tárgyalóképes" nyelvtudást vár el a vezetőség a cégnél dolgozó közép - és felsővezetőktől.

Felsővezetők: felsőfokú nyelvvizsga, magas szintű gyakorlati ismeret

A felsővezetői állások esetében a munkáltatóknak egyébként sokszor nem elegendő a tárgyalóképes nyelvtudás, hanem felsőfokú nyelvvizsgához és magas szintű gyakorlatban is használható nyelvtudáshoz kötik a jelöltek alkalmazását. Ez az igény még akkor is megfogalmazódik, ha a kollégák nagy része külföldi és a mindennapok munkanyelve az adott idegen nyelv. "Egy alkalommal például egy főkönyvelői pozíció betöltéséhez kellett a felsőfokú nyelvvizsga és a magas szintű gyakorlati tudás - mivel a kollégák külföldiek voltak és csak angolul, a hivatalos cégnyelven tudtak kommunikálni egymással" - mesélte Marosi Péter.

A tapasztaltabb munkatársaknál jobb a helyzet

A szakértők mindegyike egyetértett abban, hogy a pályázók zöme megfelel az adott nyelvi elvárásoknak. Az egy-két éves tapasztalattal rendelkezők és a pályakezdők esetében viszont adódnak hiányosságok. "Nyelvtudásuk a középfokú nyelvvizsga megléte ellenére gyakran nem éri el a kívánt szintet. Tapasztalataim azt mutatják, a pályakezdők bár írásban ki tudják fejezni magukat idegen nyelven, szóban viszont már kevésbé" - mondta el Szeredi Anita. Sinka Judit tapasztalatai szerint pedig azon pályakezdők nyelvtudása felel meg a munkaerő-piaci igényeknek, akiknek egyetemi/főiskolai tanulmányaik szerves részét képezte a nyelvtanulás.

Pályakezdők: 150-ből 30nál felelt meg a nyelvtudás

Marosi Péter mindezt egy példával szemléltette: Egy kiválasztás során 150 - középfokú és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező - pályakezdő diplomást hallgattunk meg. A magas szintű, tárgyalóképes nyelvtudásnak mindössze harminc pályázó felelt meg.

Programajánló: Nyelvparádé 2005 - a nyelvtanulási lehetőségek kiállítása
2005. szeptember 9-11., WestEnd City Center, Millennium Tetőterasz