Nyilvánosak a cégek a kutatás-fejlesztési tervei
A vállaltok többsége nem tervez érdemi változást kutatásfejlesztési tevékenységében, így további állami ösztönzés nélkül nehezen érhető el az a kormányzati cél, hogy Magyarországon a kutatásfejlesztési kiadások 2030-ra csaknem a jelenlegi két és félszeresére emelkedjenek – véli a Deloitte a K+F helyzetéről készített idei felmérése alapján.
A Deloitte közleménye szerint 45 közepes és nagyvállalatot vontak be a felmérésbe. A válaszadó cégek 48,9 százaléka számít arra, hogy növelni tudja a kutatás-fejlesztésre költött ráfordításait a következő 3-5 évben, ami alig valamivel több a tavalyi 45,8 százalékos adatnál.
Eközben emelkedett azon cégek aránya, amelyek nem számítanak K+F tevékenységük változására, 25-ről 26,7 százalékra, és ugyancsak kissé emelkedett azon cégek aránya, amelyek csökkenést jeleznek előre – 6,3-ről 6,7 százalékra.
A jelentés készítői pozitívnak tartják, hogy az idén már csak a válaszadók 17,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs tervezett K+F kiadása, míg egy éve még 20,8 százalék volt e cégek aránya.
A közlemény idézi Márkus Csabát, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatóját, aki emlékeztetetett arra: az EU Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája szerint a tagállamok átlagos innovációs teljesítményük alapján négy teljesítménycsoportba sorolhatók. Magyarország ezek közül jelenleg a "mérsékelt innovátorok" kategóriába tartozik Horvátországgal, Csehországgal, Litvániával, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt, ami azt jelenti, hogy ezen országok innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól.
A Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra tervezi növelni, ennek érdekében pedig jelentős ráfordítás-növekedést kell elérni már az elkövetkezendő évek folyamán is – hangsúlyozta az igazgató.
Eközben emelkedett azon cégek aránya, amelyek nem számítanak K+F tevékenységük változására, 25-ről 26,7 százalékra, és ugyancsak kissé emelkedett azon cégek aránya, amelyek csökkenést jeleznek előre – 6,3-ről 6,7 százalékra.
A jelentés készítői pozitívnak tartják, hogy az idén már csak a válaszadók 17,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs tervezett K+F kiadása, míg egy éve még 20,8 százalék volt e cégek aránya.
A közlemény idézi Márkus Csabát, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatóját, aki emlékeztetetett arra: az EU Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája szerint a tagállamok átlagos innovációs teljesítményük alapján négy teljesítménycsoportba sorolhatók. Magyarország ezek közül jelenleg a "mérsékelt innovátorok" kategóriába tartozik Horvátországgal, Csehországgal, Litvániával, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt, ami azt jelenti, hogy ezen országok innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól.
A Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra tervezi növelni, ennek érdekében pedig jelentős ráfordítás-növekedést kell elérni már az elkövetkezendő évek folyamán is – hangsúlyozta az igazgató.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon