Nyilvánosak a cégek a kutatás-fejlesztési tervei
A vállaltok többsége nem tervez érdemi változást kutatásfejlesztési tevékenységében, így további állami ösztönzés nélkül nehezen érhető el az a kormányzati cél, hogy Magyarországon a kutatásfejlesztési kiadások 2030-ra csaknem a jelenlegi két és félszeresére emelkedjenek – véli a Deloitte a K+F helyzetéről készített idei felmérése alapján.
A Deloitte közleménye szerint 45 közepes és nagyvállalatot vontak be a felmérésbe. A válaszadó cégek 48,9 százaléka számít arra, hogy növelni tudja a kutatás-fejlesztésre költött ráfordításait a következő 3-5 évben, ami alig valamivel több a tavalyi 45,8 százalékos adatnál.
Eközben emelkedett azon cégek aránya, amelyek nem számítanak K+F tevékenységük változására, 25-ről 26,7 százalékra, és ugyancsak kissé emelkedett azon cégek aránya, amelyek csökkenést jeleznek előre – 6,3-ről 6,7 százalékra.
A jelentés készítői pozitívnak tartják, hogy az idén már csak a válaszadók 17,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs tervezett K+F kiadása, míg egy éve még 20,8 százalék volt e cégek aránya.
A közlemény idézi Márkus Csabát, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatóját, aki emlékeztetetett arra: az EU Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája szerint a tagállamok átlagos innovációs teljesítményük alapján négy teljesítménycsoportba sorolhatók. Magyarország ezek közül jelenleg a "mérsékelt innovátorok" kategóriába tartozik Horvátországgal, Csehországgal, Litvániával, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt, ami azt jelenti, hogy ezen országok innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól.
A Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra tervezi növelni, ennek érdekében pedig jelentős ráfordítás-növekedést kell elérni már az elkövetkezendő évek folyamán is – hangsúlyozta az igazgató.
Eközben emelkedett azon cégek aránya, amelyek nem számítanak K+F tevékenységük változására, 25-ről 26,7 százalékra, és ugyancsak kissé emelkedett azon cégek aránya, amelyek csökkenést jeleznek előre – 6,3-ről 6,7 százalékra.
A jelentés készítői pozitívnak tartják, hogy az idén már csak a válaszadók 17,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs tervezett K+F kiadása, míg egy éve még 20,8 százalék volt e cégek aránya.
A közlemény idézi Márkus Csabát, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatóját, aki emlékeztetetett arra: az EU Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája szerint a tagállamok átlagos innovációs teljesítményük alapján négy teljesítménycsoportba sorolhatók. Magyarország ezek közül jelenleg a "mérsékelt innovátorok" kategóriába tartozik Horvátországgal, Csehországgal, Litvániával, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt, ami azt jelenti, hogy ezen országok innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól.
A Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra tervezi növelni, ennek érdekében pedig jelentős ráfordítás-növekedést kell elérni már az elkövetkezendő évek folyamán is – hangsúlyozta az igazgató.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni