Nyugdíjreformról egyeztet a francia kormány

A még nyár előtt a parlament elé terjesztendő nyugdíjreformmal a francia kormány célja az időzített demográfiai bomba felrobbanásának megakadályozása. A statisztikák szerint ugyanis 2010-ben a francia társadalom 18 százaléka 65 éven felüli lesz, és 2030-ra ez az arány 30 százalékra fog növekedni. Az is gondot jelent, hogy az 55 és 64 év közötti franciák alig 38 százaléka dolgozik, szemben az Európai Unió 43,5 százalékos átlagával. A társadalom öregedése miatt a jelenlegi 40 év helyett a franciáknak fokozatosan, 2012-ig kellene elérniük a 41 évnyi járulékfizetést.

A szakszervezetek másképp képzelik

Míg a kormány szerint a több bevételből fedezhető lenne a nyugdíjrendszer, a szakszervezetek szerint a reformmal nem termelődne elegendő megtakarítás, ezért más megoldást kellene találni. Például az idősek jobb foglalkoztatását, a munkanélküli segélyekre szánt összegek egy részének átirányítását az állami nyugdíjpénztárba, és a nagyvállalatok részvényeiből termelt nyereség után is bevezetni a járulékfizetést - véli Jean-Claude Mailly, az FO szakszervezet főtitkára. A Számvevőszék 2007-es számításai szerint ez utóbbiból 3 milliárd euró bevételre tehetne szert az állam.

A kormánypártnak elegendő többsége van a parlamentben ahhoz, hogy a törvénytervezetet elfogadtassa, de az utcai tiltakozásoktól tartva érzi fontosnak az egyeztetéseket a szociális partnerekkel. - Nem tárgyalásról, hanem véleményezésről van szó - hangsúlyozta a munkaügyi miniszter, emlékeztetve arra, hogy a szakszervezetek a 2003-ban elindított, majd elakadt nyugdíjreform kapcsán már aláírták a járulékfizetés 41 évre való emelését.

A többség a reform ellen van

A CSA közvélemény-kutatóintézetnek a Le Parisien című napilapban hétfőn közzétett felmérése szerint a franciák 48 százaléka ellenzi a járulékfizetés időtartamának növelését, és csak 46 százaléka támogatja a kormány elképzelését. A nyugdíjreform részeként az 55 éven felettiek foglalkoztatásának ösztönzésére a kormány bónusz-malusz rendszert kíván bevezetni 2009-től: az idősebb alkalmazottakat megtartó vállalatok anyagi támogatásban részesülnek. Azok, amelyek viszont nem hajlandóak 55 év felettieket alkalmazni, büntetésként plusz nyugdíjjárulékot fognak fizetni.

A fogyatékosok kvótájához hasonlóan úgynevezett "senior-kvótát" is bevezet a kormány, amelyben meghatározza egy cégnél a kötelezően alkalmazandó 55 éven felüliek arányát. A nyugdíj melletti munkavállalás feltételeit - amely jelenleg 65 éves korig volt engedélyezett -, rugalmasabbá teszi a kormány, és fokozatosan felemeli a munkanélküliek esetében azt a korhatárt, amikortól már nem kell tovább munkát keresniük. Ez jelenleg 57 év.

A nyugdíjkorhatárt nem bántanák

Ugyanakkor a nyugdíjkorhatár (60 év) változatlan marad. A január 1-jén 1,1 százalékkal emelkedett nyugdíjak az infláció miatt szeptember 1-jén fixösszeggel fognak továbbemelkedni. Hasonlóan az özvegyi nyugdíjhoz, amely jelenleg az elhunyt házastárs nyugdíja 54 százalékának felel meg. Ez az összeg 2009-ben 56, 2010-ben 58, 2011-ben pedig 60 százalékra emelkedik. A minimálnyugdíj (a mindenkori nettó minimálbér 85 százaléka) összegét pedig 2012-ig öt százalékkal tervezi emelni a kormány.