Obama amerikai munkahelyeket akar teremteni ázsiai körútjával

Amerikában ismét fellángoltak a politikai indulatok, miután Michele Bachmann republikánus képviselő kijelentette, hogy az elnöki vizit 2 milliárd dollárba kerül majd. A politikus asszony szerint Obama, akinek útját 34 hadihajó fogja biztosítani, 2000 fős kíséretet visz majd magával és 870 szobát foglaltatott le ötcsillagos szállodákban.

Noha a látogatás valódi költségeit nem nevezte meg, Amy Brundage fehér házi szóvivő "vad túlzásnak" minősítette a napi 200 millió dolláros kiadásokról szóló állításokat. Geoff Morrell, a Pentagon szóvivője "abszolút abszurdnak" nevezte, hogy az amerikai "haditengerészet 10 százaléka" kísérje el Indiába az elnököt. "Ez egyszerűen komikus. Még csak hasonlót sem teszünk" - mondta Morrell.

A washingtoni kormányzati számvevő hivatal adatai szerint egyébként Bill Clinton elnök 1998-as, 11 napig tartó körutazása, amelynek lebonyolításában és biztosításában amerikai részről összesen 1300-an vettek részt, napi 5,2 millió dollárjába került az adófizetőknek. A CNN szerint az elnöki látogatást megelőző rendkívüli biztonsági intézkedésekről és tömeges luxusszállodai helyfoglalásokról szóló értesüléseket először - igaz, számok nélkül - a PTI indiai hírügynökség röppentette fel, s ezeket kapta fel az amerikai média egy része.

Obama öt éven belül meg kívánja duplázni az amerikai exportot. A látogatás küszöbén hangsúlyozta: több amerikai cég vezetőjét magával viszi, hogy feltárják az eladáshoz kínálkozó lehetőségeket a világ leggyorsabban növekvő piacain, ezek révén pedig munkahelyek jönnek létre az Egyesült Államokban. Az elnök egyébként a kommunikáció kudarcával magyarázta a demokratáknak a félidős választásokon elszenvedett történelmi vereségét.

"Reményeim szerint néhány konkrét bejelentést tehetünk majd, hogy rámutassunk az összefüggésre, amit külföldön teszünk és ami itthon történik a munkahelyek számának és a gazdaság növekedésének terén" - nyilatkozott az elnök.

Barack Obama bátorítónak nevezte azt a pénteken nyilvánosságra hozott adatot, amely szerint az amerikai magánvállalatok októberben nettó 159 ezer embert vettek alkalmazásba. Szavai szerint, ugyanakkor "ez még nem elég jó" fejlemény és megígérte, hogy ázsiai látogatása újabb lökést ad majd a növekedésnek.

Nem véletlen, hogy Obama a munkahelyteremtésre helyezi a hangsúlyt ázsiai útjával kapcsolatban, írta pénteken a The New York Times. A lap rámutat: a félidős választásokon részt vevő szavazók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elsősorban a gazdaság állapota aggasztja. De a közvélemény felkészítése azért sem véletlen, mert a látogatásról beérkező híradások nem minden esetben az amerikai gazdaságról fognak szólni.

Így például Barack Hussein Obama elnök gyermekkorának egyik helyszínén, Indonéziában felkeres majd egy mecsetet, ahol a tervek szerint hatalmas hallgatóság előtt kíván majd beszédet mondani a demokrácia és a haladás összefüggéseiről, valamint újabb békegesztust tenni a muszlim hívők felé.

A fő csapásirány ugyanakkor mégis a gazdaság lesz. Mumbaiban Obama indiai és amerikai üzletemberek előtt mond majd beszédet. A várakozások szerint a látogatás alatt sikerül majd nyélbe ütni több olyan üzletet, amelynek bejelentését a két ország cégei erre az alkalomra tartogatták.

Az Obama-vizit után a dél-ázsiai óriás feljebb léphet Amerika kereskedelmi partnereinek listáján, ahol jelenleg a nem túlságosan előkelő 14. helyen szerepel. A kapcsolatok erősítését mindkét fél kívánja, mert kölcsönösen szüksége van a másikra az egyre erősödő kínai befolyás ellensúlyozására.

Az Obama-látogatás erősen jelképes mozzanata, hogy az elnök messze el fogja kerülni Hájderabádot és Bangalort, az indiai műszaki haladás két fellegvárát, amelyeket Amerikában sokan a kiszervezés jelképének tekintenek.

Dél-Koreában a Fehér Ház reményei szerint sikerül majd életet lehelni a 2007-ben aláírt szabadkereskedelmi egyezménybe és rábírni Szöult, hogy tegye félre az amerikai marhahús- és gépkocsi-behozatallal kapcsolatos ellenérzéseket. Ri Mjong Bak elnök jelezte: Obama november 10-i érkezéséig valószínűleg minden nézetkülönbséget sikerül rendezni. Megfigyelők szerint ez akár az egyötödével is fellendítheti a 78 milliárd dolláros kétoldalú kereskedelmet.

A Dél-Koreában megtartandó G-20 csúcson Obama ismét fel fogja hívni partnerei figyelmét a világkereskedelemben kialakult "túlzott egyensúlyhiányra", vagyis megpróbálja rávenni Kínát és Németországot, hogy többet exportáljon Amerikából. A washingtoni szóhasználat szerint - amit Obama ezúttal személyesen is előterjeszthet Hu Csin-tao kínai elnöknek - "az amerikai fogyasztó nem maradhat a világgazdaság egyedüli motorja".

A Japánban megtartandó ázsiai-csendes-óceáni csúcson újabb lépések történhetnek a készülő TransPacific Partnership nevű regionális szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozása felé, amelyben eddig az Egyesült Államok mellett Ausztrália, Új-Zéland, Chile, Peru, Malajzia, Szingapúr, Vietnám és Brunei jelezte részvételi szándékát. A november 13-án tartandó találkozón az Egyesült Államok veszi át Ázsiai-Csendes-óceániai Gazdasági Együttműködés (APEC) nevű, 21 tagú fórum soros elnökségét.

Barack Obama a tervek szerint november 14-én tér vissza Washingtonba.