OÉT: a kormány legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasol

A miniszter szerint 4,5 százalékos minimálbér emelés esetén senki sem jár rosszul a jövőre bevezetendő egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja) kulccsal.

Hozzátette azt is, hogy jövőre 3 százalékos gazdasági növekedést és 3,4 százalékos inflációval számol a kormány, ennek alapján megfontolandó, hogy a minimálbér ne csak a mai értékét, de a reálértékét is őrizze meg, s ehhez a 4,5 százaléknál nagyobb mértékben szükséges emelni.

Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke arra hívta fel az MTI figyelmét, hogy a 4,5 százalékos minimálbér-emelés csak az adóváltozás hatását kompenzálja és nem elegendő a reáljövedelem szinten tartására.

Matolcsy György szerint a bevezetendő az egykulcsos adórendszer családbarát, és arányos teherviselést jelent.

Az új személyi jövedelemadó rendszer jóval egyszerűbb lesz, és ez az adóbevallásban is megjelenik: a 2010. évi szja bevallás már 14 oldalon lesz lehetséges a mostani 32 oldal helyett, s a 2011. évinél már elegendő lesz egyetlen A/4-es oldal - közölte a nemzetgazdasági miniszter.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a munkavállalói oldal soros elnöke elmondta: a tervezett adórendszer a magasabb jövedelműek számára kedvező, a minimálbéren fogalalkozatottaknak pedig az egykulcsos adórendszer több mint kétezer forintos veszteséget eredményez. Hozzátette: a bruttó 210.000-os nemzetgazdasági átlagkeresetnél "szenvedik el" az adózók a legnagyobb veszteséget az adójóváírás átalakítása miatt.

Hangsúlyozta: a bruttó számítás miatt az adóterhelés nem 16 százalék, hanem 20,4 százalék lesz, ugyanakkor az előterjesztésből korrektnek és támogathatónak nevezte, hogy a bruttósítást 2012-ben kivezetik a rendszerből.

A munkavállalói oldal azt javasolja, hogy az adójóváírást akkor kezdjék el kivezetni, amikor a szuperbruttósítást, de vannak más elképzeléseik is részletes számításokkal - mondta. Pataky Péter felvetette azt is, hogy a bruttósítás is lehetne sávos, vagyis az eddig alsó kulccsal adózóknál a bruttósítás már jövőre csökkenhetne.

Pataky Péter szerint fontos lenne, hogy az adókedvezmény megosztható legyen, mivel a fiatal, gyermekes családoknál, ahol a szülők pályájuk elején vannak, s nem keresnek sokat, nem tudnák igénybe venni az adójóváírást, ha az nem lenne megosztható.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, a munkaadói oldal szóvivője elmondta: az adórendszerben egyértelműen üdvözlik a társasági adó további csökkentését, és egyetértenek az egykulcsos személyi-jövedelemadó bevezetésével is, mert versenyképességet és átláthatóságot eredményez, valamint támogatják a gyermekkedvezmény bevezetését is.

A munkaadói oldal megfontolja a kormány minimálbér-ajánlását, valamint a munkavállalói oldal felvetéseit is az adójóváírás módosításáról - mondta Rolek Ferenc.

Válságadók - veszélyeztetett mukahelyek?

Az OÉT pénteki plenáris ülésén szó esett a válságadókról is. A munkaadók szerint a normális gazdálkodás mindig igyekszik beépíteni a költségeket, így a válságadókat az árakba, a szakszervezetek ugyanakkor a munkahelyeket féltették a válságadók miatt.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: Magyarország pénzügyi konszolidációja több éves folyamat, a 2011-es év az előterjesztésre váró jövő évi költségvetési számokkal, a válságadókkal illetve a 3 százalékos gazdasági növekedéssel "szintén sikerrel kecsegtet".

2012-ben ezeknek a lépéseknek köszönhetően a helyzet könnyebb lesz, majd 2013-tól a válságadókat kivezetve a nagyobb gazdasági növekedésből eredő költségvetési többletbevételekkel az ország belép az EU legnagyobb növekedéssel és legjobb államháztartási hiánnyal rendelkező tagállamai közé - hangsúlyozta a miniszter.

A munkaadói oldal tudomásul veszi, hogy az államháztartási hiánycél tartása érdekében szükség van a válságadókra, ugyanakkor hiányolja a válságadók ügyében elmaradt konzultációt - mondta Rolek Ferenc, az oldal szóvivője.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke megjegyezte azt is, hogy a válságadókat fizető szektorok és alszektorok között vannak olyanok, amelyeknek nyereségtermelő képessége nem átlag feletti, ilyen a kiskereskedelem, illetve a pénzügyi szektoron belül a lízingcégek.

"Egy normális piacgazdaságban a gazdálkodás alapszabálya, hogy a költségeket beépítik az árakba, s a válságadó is nyilvánvalóan költség" - magyarázta Rolek Ferenc.

Félő, hogy a válságadóval sújtott ágazatok vagy a beruházásaikat, vagy a költségeiket, ezen belül a foglalkoztatást, a béren kívüli juttatásokat csökkentik - vetette fel Pataky Péter, a munkavállalói oldal soros elnöke.

Az MSZOSZ elnöke reagált a nemzetgazdasági miniszternek arra a megjegyzésére is, amely az 1945-1947-es újjáépítésre vonatkozott. "A kormány úgy kezdi az újjáépítést, hogy kölcsönveszi azt, ami nem az övé, azaz blokkolja a magánnyugdíjpénztári befizetéseket" - fogalmazott Pataky Péter.

Matolcsy György reagálásában kifejtette: azokra a szektorokra vetették ki a válságadót, amelyeknél a kormány nem számol jelentős foglalkoztatás-bővüléssel. A válságadót fizető cégek természetesen megpróbálják majd áthárítani a fogyasztókra a többletterheket, ugyanakkor a kormány sem eszköztelen abban, hogy ezt - együttműködve az APEH-hal, a fogyasztóvédelemmel, a civil szervezetekkel, valamint a munkaadókkal és a munkavállalókkal - megakadályozza - fogalmazott.

Az OÉT plenáris ülésén napirend előtt a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a 2011. évi költségvetésről október 27-én tárgyal a kormány, s ezután lehet egyeztetni a közszféra létszámának és költségvetésből származó kiadásainak alakulásáról.

A miniszter nem cáfolta Varga Lászlónak, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökének felvetését, amely szerint a központi közigazgatásban a kormány 5 százalékos, a központi közigazgatás háttérintézményeinél pedig 10 létszámleépítést tervez, valamint a közszféra dologi költségeinek öt százalékos csökkentését tervezi.

Matolcsy György ugyanakkor jelezte azt is, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében egyeztetni kíván a SZEF-el a lehetséges béralakulásról.