"Összehangolt színházfoglalási hullám van folyamatban"
Elmaradtak az előadások kedd este Franciaország legjelentősebb állami színházaiban, köztük a párizsi Comédie Francaise-ben és az Odéonban, miután a kormánnyal a juttatásaikról tárgyaló szabadúszó művészeti dolgozók elfoglalták az épületeket.
Kedd este mintegy ötvenen hatoltak be a nagy presztízsű Comédie Francaise épületébe, és azóta sem hagyták el az épületet. Az Odéon Színházat már vasárnap elfoglalták a tiltakozók, így ott is elmaradt kedd este a Phaedra előadása, amelynek címszerepét Isabelle Huppert alakítja. Hétfő este egyébként a színház előtti téren gyülekeztek a művészeti dolgozók és a velük szimpatizálók, akiket a rendőrség könnygázzal oszlatott szét.
A színházfoglalók közleményükben jelezték, hogy "összehangolt színházfoglalási hullám van folyamatban", a párizsi játszóhelyeken kívül az összes kiemelt támogatású intézményt, így a strasbourgi, a bordeaux-i, caeni, a lille-i és a montpellier-i nemzeti színházakat is elfoglalták, és még erősebb akcióra szólítanak fel.
"Az eltökéltség, amelyről tanúbizonyságot tettünk, mutatja, hogy készen állunk az április 28-i napra, és annak folytatásra, mert egyedül a határozatlan idejű általános sztrájk kényszerítheti meghátrálásra a kormányt" - írták közleményükben.
A Franciaországban mintegy 250 ezer alkalmilag foglalkoztatott művészeti dolgozó és kisegítő személyzet Európában egyedülálló munkanélküli-támogatási rendszerrel rendelkezik. Ennek lényege, hogy a rendszerhez tartozóknak az év tíz hónapjában legalább 507 munkaórát, azaz megközelítőleg három hónapot kell dolgozniuk ahhoz, hogy a munkanélküliség idejére jogosultak legyenek állami támogatásra. A többi munkavállaló egy ledolgozott nap után csak egy napi segélyre jogosult munkanélküliség esetén. A művészek közül viszont azok, akik nem tudják a kötelező 507 munkaórát teljesíteni, semmilyen támogatásra nem jogosultak, amikor nem dolgoznak.
A művészeti dolgozók rendszere azonban évente mintegy egymilliárd eurós deficitet halmoz fel, emiatt a kormány annak reformját javasolja. Erről folynak jelenleg a tárgyalások, amelynek elvileg április 28-án kell megállapodással lezárulnia.
A munkáltatói szervezetek javaslatát március 24-én a szakszervezetek egy része aláírta. A tervezetben évi 185 millió eurós megtakarítás szerepel, a deficit egy részét pedig az állam kompenzálná. Ezeket a feltételeket a legradikálisabb szakszervezet, a CGT és a szabadúszó művészek szervezete, a CIP viszont elfogadhatatlannak tartja, és a nyári fesztiválok bojkottjával fenyegetőzik.
Az egyedülálló francia kulturális élet egyik alapját jelentő támogatási rendszerben a segélyre jogosultak 3,5 százaléka művészeti dolgozó, akik az állami juttatásoknak 3,4 százalékát kapják. A tiltakozók azt kifogásolják, hogy a munkanélküli segélyek megtakarításának 28 százalékát a művészektől akarják elvonni.
A színházfoglalók közleményükben jelezték, hogy "összehangolt színházfoglalási hullám van folyamatban", a párizsi játszóhelyeken kívül az összes kiemelt támogatású intézményt, így a strasbourgi, a bordeaux-i, caeni, a lille-i és a montpellier-i nemzeti színházakat is elfoglalták, és még erősebb akcióra szólítanak fel.
"Az eltökéltség, amelyről tanúbizonyságot tettünk, mutatja, hogy készen állunk az április 28-i napra, és annak folytatásra, mert egyedül a határozatlan idejű általános sztrájk kényszerítheti meghátrálásra a kormányt" - írták közleményükben.
A Franciaországban mintegy 250 ezer alkalmilag foglalkoztatott művészeti dolgozó és kisegítő személyzet Európában egyedülálló munkanélküli-támogatási rendszerrel rendelkezik. Ennek lényege, hogy a rendszerhez tartozóknak az év tíz hónapjában legalább 507 munkaórát, azaz megközelítőleg három hónapot kell dolgozniuk ahhoz, hogy a munkanélküliség idejére jogosultak legyenek állami támogatásra. A többi munkavállaló egy ledolgozott nap után csak egy napi segélyre jogosult munkanélküliség esetén. A művészek közül viszont azok, akik nem tudják a kötelező 507 munkaórát teljesíteni, semmilyen támogatásra nem jogosultak, amikor nem dolgoznak.
A művészeti dolgozók rendszere azonban évente mintegy egymilliárd eurós deficitet halmoz fel, emiatt a kormány annak reformját javasolja. Erről folynak jelenleg a tárgyalások, amelynek elvileg április 28-án kell megállapodással lezárulnia.
A munkáltatói szervezetek javaslatát március 24-én a szakszervezetek egy része aláírta. A tervezetben évi 185 millió eurós megtakarítás szerepel, a deficit egy részét pedig az állam kompenzálná. Ezeket a feltételeket a legradikálisabb szakszervezet, a CGT és a szabadúszó művészek szervezete, a CIP viszont elfogadhatatlannak tartja, és a nyári fesztiválok bojkottjával fenyegetőzik.
Az egyedülálló francia kulturális élet egyik alapját jelentő támogatási rendszerben a segélyre jogosultak 3,5 százaléka művészeti dolgozó, akik az állami juttatásoknak 3,4 százalékát kapják. A tiltakozók azt kifogásolják, hogy a munkanélküli segélyek megtakarításának 28 százalékát a művészektől akarják elvonni.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel