Pálinkás József kinevezte az új kutatóközpontok főigazgatóit

"Az átalakulás óriási lehetőséget jelent a szakmai megújításra. A korábbiakhoz képest viszonylag nagy intézmények jönnek létre, amelyek átlagosan 150-200 fős létszámmal működnek. Ennek köszönhetően a főigazgatóknak sokkal nagyobb mozgástere lesz a változtatásokra, mint egy kis intézményben, ahol a források szűkössége határolja be cselekedeteiket" - hangsúlyozta Pálinkás József az MTI-nek.

Ismertetése szerint a Természettudományi Kutatóközpont főigazgatójává Szépvölgyi Jánost nevezte ki, az Ökológiai Kutatóközpont élére Báldi András, az Energiatudományi Kutatóközpontéra Gadó János került, a Wigner Fizikai Kutatóközpontot pedig Lévai Péter vezeti. A Társadalomtudományi Kutatóközpontot Körösényi András, az Agrártudományi Kutatóközpontot Bedő Zoltán, a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpontot Fazekas Károly irányítja. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója Ábrahám Péter lett, a Bölcsésztudományi Kutatóközponté pedig Fodor Pál.

"A főigazgatóktól azt kértem, hogy a kutatóközpontokon belül is megtörténjenek a hatékony munkához szükséges változtatások. Szüntessék meg a párhuzamosságokat, s különös gondot fordítsanak arra, hogy a kutatóintézetekbe olyan fiatal és középkorú kutatókat hozzanak, akik tematikai megújulást is jelentenek. Nem pusztán adminisztratív átalakításról van szó, a kutatási témákat is meg kell újítani, a legígéretesebbekre átcsoportosítva az erőforrásokat. Remélem, hogy ez a folyamat ugyanúgy, ahogy a kutatóintézeti hálózat átalakításakor történt, a többség támogatását bíró, egyeztetéseken alapuló és átlátható folyamat lesz. Tehát sem az ne következzen be, hogy valamelyik intézet, amelyik a főigazgatót adja, más intézményektől erőforrásokat vonjon el, sem az ne történjen, hogy minden változatlanul marad" - emelte ki Pálinkás József.

Hozzátette: a tematikai megújulás elsősorban a Lendület-program keretében valósul meg, amelyet jövőre kibővítenek. A pályázatokat három kategóriában a fiatalok, a 35-45 éves kutatók, valamint újításként a 45-55 éves, "különlegesen kiemelkedő" tudósok számára hirdetik meg.

"Az új főigazgatók megbízatása legfeljebb 2012. december 31-ig szól. Még az első félévben kiírjuk a pályázatot a főigazgatói posztokra, s októberre megszületik a döntés. Őszintén remélem, hogy lesz olyan főigazgató is, aki külföldről jön haza azért, hogy egy akadémiai kutatóközpontot vezessen" - mondta.

Pálinkás József kitért arra, hogy a régi igazgatóknak megszűnt az úgynevezett magasabb vezetői besorolása. A kutatóközpontokon belül az intézetek egy részét a régi igazgatók vezetik, egy részét újak. A vezetőket a főigazgatók nevezik ki január elsejével az MTA elnökének jóváhagyásával. Az átszervezés a kutatóintézetekben 143 fős létszámleépítést jelent.

"A kutatói létszámot lényegében nem érinti, néhány nyugdíjazástól eltekintve, de ez az átszervezés nélkül is megtörtént volna. Tehát az átalakítás nincs befolyással a kutatói létszámra, sőt létszámbővítés várható a programok, elsősorban a Lendületprogram keretében. Az átalakítástól évi félmilliárd forintos megtakarítást várunk" - összegezte Pálinkás József

Az Agrártudományi Kutatóközpont az Állatorvos-tudományi Intézet, a Mezőgazdasági Intézet, a Növényvédelmi Intézet és Talajtani és Agrokémiai Intézet összevonásával jön létre. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont a Filozófiai Intézetet, az Irodalomtudományi Intézetet, a Művészettörténeti Intézet, a Néprajzi Intézetet, a Régészeti Intézetet, a Társadalomkutató Központot, a Történettudományi Intézetet és a Zenetudományi Intézetet egyesíti.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontba a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, a Földrajztudományi Intézet, a Geodéziai és Geofizikai Intézet és a Földtani és Geokémiai Intézet kerül. Az Energiatudományi Kutatóközpont az Atomenergia-kutató Intézetet és az Izotópkutató Intézetet integrálja. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont a Közgazdaság-tudományi Intézet, a
Regionális Kutatások Intézete, valamint a Világgazdasági Intézet összevonásával alakul. Az Ökológiai Kutatóközpont a Balatoni Limnológiai Intézetet, a Duna-kutató Intézetet és az Ökológiai és Botanikai Intézetet integrálja. A Társadalomtudományi Kutatóközpontba a Kisebbségkutató Intézet, a Jogtudományi Intézet, a Politikatudományi Intézet és a Szociológiai Intézet kerül. A Természettudományi Kutatóközpont az Enzimológiai Intézet, az Anyag- és Környezetkémiai Intézet, a Szintetikus Kémiai Intézet, a Molekuláris Farmakológiai Intézet, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet és a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet összevonásával jön létre.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont a Részecske- és Magfizikai Intézetet, valamint a Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézetet egyesíti. Változatlan formában működik az Atommagkutató Intézet, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Nyelvtudományi Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont.