Pokorni kétféle pedagógust szeretne

A fideszes politikus az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, erre utal, hogy már idén 40-48 milliárdos maradványképzési kötelezettséget írt elő a tárca felsőoktatási intézmények számára. Ez azt jelenti, hogy vagy kockáztatnak az egyetemek, és egy óriási kifizetetlen "számlatömeggel" fordulnak a következő évre, bízva abban, hogy a most zárolt pénz elkölthető lesz, vagy leállnak a fejlesztések, és jelentősen visszafogják működési kiadásaikat.

A közoktatást drámai módon érinti az önkormányzatoknál tervezett 120 milliárd forintos elvonás, így akár 40 milliárddal lehet kevesebb a tanórán kívüli foglalkozások finanszírozása - mondta. Korlátoznák a napközi, a tanulószoba, az egyéni fejlesztés, a szabadidős programok finanszírozott időkeretét, felfüggesztenék a pedagógus-továbbképzés támogatását. Az önkormányzatok már ma is erejükön felül vállalnak szerepet a finanszírozásban, az elvonás pedig végképp ellehetetleníti őket. Az alapműködésre nem jut majd, további intézmény-összevonásoktól, pedagóguselbocsátásoktól lehet tartani, ahol ez még egyáltalán lehetséges - jegyezte meg.

Egésznapos iskola

Pokorni Zoltán azt mondta: rossz az irány, az iskolának nem kisebb szerepet kellene vállalnia, hanem nagyobbat, egyre nagyobb szükség van az iskolára, mint közösségformáló-kultúraközvetítő térre. Kiemelte: a roma gyerekek oktatása terén igen kevés intézkedés történt az elmúlt években. Az a tapasztalata, hogy a felzárkóztató programok "túl nagyok", s a felülről vezérelt megoldások helyett kicsi, a helyi igényekhez igazodó intézkedésekre van szükség.

A szakpolitikus a felzárkóztatás egyik legjobban működő, lehetséges modelljeként említette az egésznapos iskolát, amikor a teljes napot egyetlen pedagógiai szakaszként kezelik. Így több idő juthat a személyiség- és képességfejlesztésre, felzárkóztatásra, testnevelésre, idegen nyelv oktatásra, s a házi feladatot is megírják a gyerekek. A modell választható lenne, alkalmazását kiegészítő normatívával ösztönöznék. A nevelőiskola csak így erősödhet meg - mutatott rá.

Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere a pedagógusok helyzetének javítására a pedagógus-életpályamodellt látta megoldásnak. Ennek keretében - mint mondta - a közalkalmazotti keretek között speciális jogállást kell teremteni, speciális előmeneteli lehetőséggel. A jó minőséget, nagyobb teljesítményt, a szakmaiságot jobban kell honorálni, s ideális cél az, hogy a pedagógusok javadalmazásában elérjék a diplomás átlagbért. Ma a pedagógusok alig 12 százaléka 30 év alatti, egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára ez a pálya, aminek nemcsak az alacsony jövedelem, hanem a presztízs és a szakmai karrierkép hiánya is oka lehet. Hároméves gyakornoki idő után hatévente lépnének előre a pedagógusok egy minősítési folyamatot követően, s ez magasabb fizetési kategóriába lépést is jelentene - utalt az életpályamodell részleteire.

Pokorni Zoltán szerint központilag kellene garantálnia a költségvetésnek a pedagógusok bérét, juttatásait, hogy ez ne legyen az adott önkormányzat helyzetének függvénye. Kétféle pedagógus lenne: állami és önkormányzati alkalmazású, s az államilag finanszírozott státuszok mellett az önkormányzatok is alkalmazhatnának tanerőt. A szakpolitikus - mint mondta - a fejkvóta-alapú finanszírozást csoportalapú finanszírozással váltaná fel, amely intézménytípustól, feladatfajtától, településtől függően eltérő lehetne.

Felvételi: két tárgyból emeltszintű érettségi

Terveik között szerepel, hogy a pedagógusok 8-10 évente fél-egyéves "pihenőidőt" kapjanak, ezalatt oktatói munkát nem kellene végezniük, képezhetnék magukat, s bekapcsolódhatnának a szakmai fejlesztésekbe. Ennek költségvetési vonzata évente mintegy 15 milliárd forint lenne.

A felsőoktatás területén visszaállítanák a kismamák felsőoktatási tanulmányainak támogatását - ők nemcsak a nappali, államilag finanszírozott formában, hanem a többi képzési típusban is ingyenesen tanulhatnának. Pokorni Zoltán szerint a többciklusú képzést meghonosító Bologna-folyamat erőltetett bevezetése nagyon sok kérdőjelet hagyott maga után. A rohamtempóban elkészített szakengedélyeket újra kell gondolni, mint ahogy az osztott és osztatlan képzés arányait is. A pedagógusképzésnél joggal vethető fel az osztatlan képzés lehetősége, mint ahogy lehetne osztott jogászképzést is csinálni. Kiemelt fontosságú az elitképzés színvonalának és kereteinek garantálása - hangsúlyozta.

Kiemelte: minél előbb vissza kell állítani, hogy két tárgyból emelt szintű érettségi legyen a felsőoktatásba való belépés feltétele, a jelenlegi helyzet egyrészt nem igazságos, nincs egységes sztenderd, másrészt nem ösztönöz a több tanulásra. Az államilag finanszírozott keretszámokról azt mondta, szakítani kell azzal a kormányzati gyakorlattal, hogy évről évre csökkentik a felvehető hallgatók létszámát. A politikus felére-harmadára csökkentené a pedagógusképzés számait, s növelné a mérnökképzés és a természettudományos képzés keretét.

Az egyetemek PPP-szerződéseiről azt mondta, hogy a dokumentumok és az intézmények gazdasági helyzetének áttekintése után fel kell tenni a kérdést, hogy azok milyen eséllyel tárgyalhatók újra. Nemcsak az intézmények egyre növekvő terhe jelent kényszert, hanem a tisztázatlanság is, a szerződések ugyanis sokszor nem térnek ki arra, mi lesz húsz év múlva az ingatlanok sorsa - hívta fel a figyelmet.