Részmunkaidősök az EU-ban - Hollandia az éllovas, a döntő többség hölgy

Évről évre csökken a teljes munkaidőben alkalmazottként dolgozók aránya és növekszik a "megszokottól" eltérő foglalkoztatás.

Az atipikus
foglalkoztatási formába részmunkaidősöket, határozott időre
szóló munkaszerződéssel foglalkoztatottakat, egyéni
vállalkozókat, távmunkásokat sorolnak. Menekülés a
tartós munkanélküliségből A "normális"
munkaviszonytól eltérő foglalkoztatási forma a hetvenes
években jelent meg Nyugat-Európában, terjedése a nyolcvanas
években gyorsult fel. A piaci versenyben küzdő cégek
bérköltségeik csökkentése és racionalizálása miatt egyre
gyakrabban kerestek bérkímélő utakat, egyre inkább a
megoldandó feladatokat helyezték előtérbe, melyek megoldásával
részmunkaidősöket, egyéni vállalkozókat bíztak meg. Az
atipikus foglalkoztatási formák a munkavállalókra vegyes
hatással vannak. A "normális" munkaviszonyhoz képest
bizonytalanabb a helyzetük, hosszabb távra nem terveznek, -
főleg részmunkaidőnél - kevesebbet keresnek, de flexibilis
munkavállalással a munkanélküli létből könnyebb a kitörési
lehetőség, ami különösen a tartós munkanélkülieknek jelent
sokat. A kormányzatoknak az atipikus foglalkoztatási
formák a foglalkoztatási szint emelésében lehetnek
segítségükre. Megjósolható: az EU Lisszabonban kitűzött
célját, a teljes foglalkoztatottsághoz közelítést és tíz év
alatt 15 millió új munkahely megteremtését többek között az
atipikus formák támogatásával érheti el. Hollandia:
a részmunkaidő országa A részmunkaidős
foglalkoztatási formában a leglátványosabb előrelépést
Hollandia tette. A németalföldiek a hetvenes években az egyik
legrosszabb foglalkoztatási helyzetet mondhatták magukénak.
Kétszámjegyű munkanélküliségi ráta, magas bérezés, mindenkiről
busásan gondoskodó állam. Az 1982-es munkaügyi reformok, azaz
a munkaerőpiac liberalizációja, a munkavállalókat körülvevő
nagyvonalú szociális ellátórendszer leépítése, a minimálbér
befagyasztása, a részmunkaidős rendszer könnyítése, a munkából
származó jövedelem adótartalmának csökkentése következtében
élénkült a munkaerőpiac, többen jutottak munkához, a tartós
munkanélküliek aránya az összes munkanélkülin belül pedig
felére csökkent. A statisztika is igazolja a részmunka
hollandiai terjedését. Míg 1973-ban a munkavállalók 17
százaléka dolgozott heti 15 és 30 óra között, addig 1990-ben
már majdnem minden harmadik dolgozó ebbe a csoportba tartozott
(31,8 százalék), sőt 1998-ra már a 40 százalékos határt is
átlépte arányuk (41,2) Túlnyomórészt nők dolgoznak
így A részmunkaidős foglalkoztatás ugyancsak magas
? ám a hollandhoz nem mérhető - Svédországban (22,6 százalék)
és az Egyesült Királyságban (25 százalék) is. A heti 15-30
óra közötti munkaidőt jellemzően nők végzik (2. táblázat). Tíz
részmunkaidősből nyolc a hölgy dolgozó, ami érthető is annak
tükrében, hogy a hagyományos családmodell a nőnek juttat
kevesebb lehetőséget és időt a karrier építéséhez. Sokan azzal
is megelégszenek, ha a gyermeknevelés mellett találnak egy nem
teljes munkaidőt kívánó tevékenységet. A legnagyobb arányban
Belgiumban és Luxemburgban hajtanak a nők részmunkára (89,5
százalék), a férfiak elsősorban a dél-európai uniós
tagországokban vannak nagyobb számban jelen a részmunkások
között. Magyarország a lista végén
 Magyarországon nagyon alacsony a részmunkaidőben
foglalkoztatottak aránya (3,6 százalék). Még a
közép-kelet-európai régió országaival összehasonlítva is
keveseket alkalmaznak ebben a formában. Érdekesség, hogy
Lengyelországban minden tizedik munkavállaló részmunkaidős.
Szakértők szerint ennek egyik oka, hogy a munkaadói terhek
ugyanakkorák, mint a teljes munkaidőben alkalmazottnál, így
jobban megéri valakit teljes munkaidőben foglalkoztatni.
Gátolja a részmunka terjedését a konzervatív vállalalatvezetők
is, akik közül sokan nem tudnak napi négy órás
munkaidő-keretben gondolkodni. 1. táblázat: A
részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az összes
foglalkoztatott százalékában az EU tagországaiban és néhány
csatlakozó országban (2000) 
<TABLE cellSpacing=2 cellPadding=2 width="100%" border=1>
<TBODY>
<TR>
<TD>Ország</TD>
<TD>Százalék</TD></TR>
<TR>
<TD>Ausztria</TD>
<TD>16,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Belgium</TD>
<TD>20,8</TD></TR>
<TR>
<TD>Dánia</TD>
<TD>21,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Egyesült Királyság</TD>
<TD>25,0</TD></TR>
<TR>
<TD>Finnország</TD>
<TD>12,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Franciaország</TD>
<TD>16,9</TD></TR>
<TR>
<TD>Görögország</TD>
<TD>4,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Hollandia</TD>
<TD>41,1</TD></TR>
<TR>
<TD>Írország</TD>
<TD>16,4</TD></TR>
<TR>
<TD>Luxemburg</TD>
<TD>10,5</TD></TR>
<TR>
<TD>Németország</TD>
<TD>19,4</TD></TR>
<TR>
<TD>Olaszország</TD>
<TD>8,4</TD></TR>
<TR>
<TD>Portugália</TD>
<TD>10,8</TD></TR>
<TR>
<TD>Spanyolország</TD>
<TD>8,0</TD></TR>
<TR>
<TD>Svédország</TD>
<TD>22,6</TD></TR>
<TR>
<TD>EU átlag</TD>
<TD>17,7</TD></TR>
<TR>
<TD>Csehország</TD>
<TD>5,4</TD></TR>
<TR>
<TD>Lengyelország</TD>
<TD>10,6</TD></TR>
<TR>
<TD>Magyarország</TD>
<TD>3,6</TD></TR>
<TR>
<TD>Szlovákia</TD>
<TD>1,9</TD></TR>
<TR>
<TD>Szlovénia</TD>
<TD>6,1</TD></TR></TBODY></TABLE> Forrás:
Employment in Europe ? 2001 2. táblázat: A nők
aránya az összes részmunkaidőben foglalkoztatott
százalékában 
<TABLE cellSpacing=2 cellPadding=2 width="100%" border=1>
<TBODY>
<TR>
<TD>Ország</TD>
<TD>Százalék</TD></TR>
<TR>
<TD>Ausztria</TD>
<TD>85</TD></TR>
<TR>
<TD>Belgium</TD>
<TD>89,5</TD></TR>
<TR>
<TD>Dánia</TD>
<TD>75,1</TD></TR>
<TR>
<TD>Egyesült Királyság</TD>
<TD>80,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Finnország</TD>
<TD>66,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Franciaország</TD>
<TD>82,4</TD></TR>
<TR>
<TD>Görögország</TD>
<TD>64,7</TD></TR>
<TR>
<TD>Hollandia</TD>
<TD>74</TD></TR>
<TR>
<TD>Írország</TD>
<TD>74,1</TD></TR>
<TR>
<TD>Luxemburg</TD>
<TD>89,5</TD></TR>
<TR>
<TD>Németország</TD>
<TD>85,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Olaszország</TD>
<TD>72,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Portugália</TD>
<TD>68,5</TD></TR>
<TR>
<TD>Spanyolország</TD>
<TD>76,9</TD></TR>
<TR>
<TD>Svédország</TD>
<TD>80</TD></TR></TBODY></TABLE>

Részmunkaidősök az EU-ban - Hollandia az éllovas, a döntő többség hölgy

Csaknem 1300 dolgozó veszíti el munkáját a szomszédunkban

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Ki kell tenni a büdös halat - nem csak a csillámpónit - az asztalra

A gyermekes és gyermek nélküli háztartásokban élők foglalkoztatási rátája nemek szerint az EU tagállamaiban

A gyermekes és gyermek nélküli háztartásokban élők foglalkoztatási rátája nemek szerint az EU tagállamaiban

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló