Simor: A feketemunkát erősítheti a kötelező béremelés

Az év elején a kormány reformterveinek bejelentésekor jelentősen csökkent hazánk kockázati felára, de még mindig van egy számottevő különbség a régió átlagához képest. Ez a rés akkor szűkülhet tovább, ha a Széll Kálmán Terv és a konvergencia program intézkedései a gyakorlatban is megvalósulnak - mondta egy pénteki rendezvényen Simor András.

Vannak komoly kockázatok

"Nagyon ellentétes folyamatok hatnak az inflációra: a kínálati oldalon jelentkező költségsokkok nyomják felfelé az inflációt, ezeknek elsősorban rövid távon van hatásuk. Ugyanakkor a belső kereslet stagnálása laza munkaerőpiaccal párosul, ezek pedig lefelé húzzák az inflációt, de hatásuk inkább hosszútávon érvényesül" - mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) pénteki rendezvényén Simor András.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hozzátette: a fenti két hatás eredőjeként 2012 végére az infláció a 3 százalékos jegybanki cél közelébe süllyedhet, de ennek ára, hogy a jelenlegi 6 százalékos alapkamat huzamosabb ideig fennmaradjon. A jegybank alappályájának azonban vannak kockázatai, Simor három konkrét kockázati forgatókönyvet emelt ki.

"A határidős árakból arra következtetünk, hogy az olajár a közeljövőben már nem emelkedik tovább, illetve az új termés megjelenésével a mezőgazdasági árak is csökkenhetnek. Azonban jelentős annak kockázata, hogy ez nem így lesz, hanem tovább emelkednek az árak, ami a magyar inflációt is emelheti és kamatemelést indokolna" - hangsúlyozta Simor.

A másik kockázat az eurózóna válságának elfajulása, az utóbbi napok után korai még fellélegezni. "A most megszavazott görög csomaggal nem oldódik meg egycsapásra minden, még hónapokig feszültek lesznek a piacok" - véli Simor. A harmadik alternatív pálya az, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedései javítják hazánk megítélését, ez pedig a forint erősödésén keresztül csökkentheti az inflációs és kamatcsökkentést tenne lehetővé.

Ne várjunk csodát a mentőcsomagtól

Az MNB elnöke szerint idén a beruházások és a fogyasztás még nem fog érdemben hozzájárulni a növekedéshez annak ellenére sem, hogy az év elején jelentős adókiengedés történt és a nyugdíjpénztári reálhozamok is pluszbevételt jelentenek. Simor András szerint a lakosság viselkedését jelenleg óvatossági megtakarítások jellemzik, míg a beruházások terén néhány nagyberuházást leszámítva nem látszik élénkülés.

"A fogyasztást visszafogja az erős svájci frank, a háztartások magas hitelállománya és a bizonytalan környezet, melyben az emberek nem tudják kiszámítani, milyen jövedelemre számíthatnak. Mi a devizahiteles-mentőcsomagtól is csak mérsékelt hatást várunk a fogyasztás tekintetében" - szögezte le Simor.

Feketemunka lesz a válasz a bérkommandóra?

A kormány úgynevezett bérkommandója komolyan érintheti a munkaerő iránti kereslet a piacon, holott a foglalkoztatottság növeléséhez a kínálat mellett a keresletre is szükség lenne - mondta az MNB elnöke. Hozzátette: ennek hatása egyelőre nem számszerűsíthető. "Mindez azért különösen fontos, mert éppen az alacsony képzettségű, alacsony keresetű rétegben vannak a legnagyobb tartalékok a munkaerőpiacon, pont ezen a téren lenne szükség a munkaerő-kereslet emelésére, de a bérek kényszerű emelése éppen az ellenkező irányba hat.

Mint ismert, a kormány a közelmúltban nyújtott be egy törvényjavaslatot, melynek értelmében azok a vállalkozások, melyek bruttó 300 ezer forintos bér alatt nem kompenzálják dolgozóikat az adóváltozások kedvezőtlen hatásai miatt, kizárják magukat minden állami forrásból. Emellett egy esetleges egyéb munkaügyi bírság esetén súlyosbító körülmény lehet az elmaradó béremelés.

"Elképzelhető, hogy a feketemunka elterjedését erősítheti a kötelező béremelés, hiszen lehetséges, hogy néhány vállalkozó el fog gondolkodni az illegális megoldásokon" - hangsúlyozta Simor.

BK