Spórol az állam, leépít a Posta – kik kerültek sorra?

A kormány új rendeletet adott ki, amely költségcsökkentésre kötelezi az állami tulajdonú gazdasági társaságokat. A cél az állami kiadások mérséklése, elsősorban a személyi jellegű ráfordítások – vagyis a bérek és a létszám – terén. A rendelkezés szerint az érintett cégeknek a 2024-es bérköltségeik 5%-ának féléves időarányos részét kell megtakarítaniuk, és azt 2025. december 15-ig be kell fizetniük a Magyar Államkincstár megfelelő számlájára - olvasható egy 2025. július 1-jén megjelent Pénzcentrum cikkben. 

A rendelet nem határozza meg konkrétan, hogy ezt a megtakarítást milyen módon kell elérni – a döntés szabadságát az állami cégekre bízzák. Ez azt jelenti, hogy a költségcsökkentés történhet akár bércsökkentés, akár létszámleépítés formájában, vagy más, a vállalat által választott eszközzel. Emiatt jelentős a bizonytalanság az érintett cégek munkavállalói körében, hiszen több tízezer, de akár százezer dolgozót is érinthet a döntés.

A rendelet számos állami vállalatra vonatkozik, például a Szerencsejáték Zrt.-re, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-re, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-re és a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-re. Ugyanakkor több fontos gazdasági társaság mentesül a kötelezettség alól. Ezek közé tartozik az MVM-csoport, a Nemzeti Vízművek csoport, a Magyar Posta és leányvállalatai, a MÁV és leányvállalatai, az NHKV (a hulladékgazdálkodási holding), a büntetés-végrehajtás cégei, a Nemzeti Sportügynökség, valamint a Magyar Bormarketing Ügynökség.

A kormányrendelet 2025. július 1-jén jelent meg, majd néhány nappal később, július 4-én adta hírül a 24.hu, hogy a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő MPSoft Informatikai Zrt.-től 48 embert bocsátottak el. A leépítések hátterében a spórolás áll, a költségcsökkentésekről pedig vezérigazgatói szinten születnek a döntések Pfeifer Tamás, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) alelnöke szerint. "A mostani létszámleépítés meglepő lehet, hiszen a postánál egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció, az utcára kerülő IT-munkatársak pedig éppen a cég nyereséges üzletágait szolgálják ki" - írja a lap.

Ez arra utal, hogy a leépítés legalább részben reakció lehetett a kormány általános költségcsökkentési nyomására.

Annak ellenére, hogy a Magyar Posta hivatalosan kivételt kapott az említett rendelet alól, tehát neki nem kötelező végrehajtani a rendeletben előírt bérköltség-csökkentést. 

A 24.hu információi szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szorgalmazta a költségcsökkentést, azonban eddig elsősorban az alapvető postai szolgáltatásokon igyekezett az állami cég spórolni, most viszont a nyereséges üzletágakra is kiterjesztették a költségcsökkentést. A mostani elbocsátások után az MPSoft önálló státusza megszűnik, és visszaépítik a postához.

Ennyi dolgozót épített le egy év alatt a 15 legnagyobb magyarországi gyár

- olvassa el korábbi cikkünk!