Stressz és depresszió: korunk népbetegségei

Kutatások szerint a hosszú időn át tartó mindennapos megterhelés gyengíti az immunrendszert, és ezzel növelheti az olyan közönséges betegségek, mint a nátha és az influenza gyakoriságát. Mivel a szervezet stressz hatására gyorsabban használ fel bizonyos tápanyagokat, a központi idegrendszer egészségéhez ilyenkor több B- vitaminra, a fertőzések elleni küzdelemhez pedig több cinkre és C-vitaminra van szükségünk.

A megnövekedett igények könnyen kielégíthetők, ha az étrendben a "stressz-csökkentő éléskamra" ételei is szerepelnek. A szervezet energiaszintjének növelése és a kimerültség csökkentése érdekében együnk gyakran de keveset, főképp összetett szénhidrátokban gazdag élelmiszereket (pl.: barna kenyeret, durum tésztát, rizst, burgonyát). Bármilyen mozgalmas is az életünk, próbáljunk meg rohanás nélkül étkezni!

A sok tea, kávé nem csökkenti, hanem inkább növeli a szorongást. Stresszterhes időszakokban sokan dohányzással vagy alkohol fogyasztásával próbálják a feszültségeiket oldani, ám ezek az élvezeti szerek - egyéb káros hatásaik mellett - értékes tápanyagoktól is megfosztják a szervezetet. Az alkohol ideig-óráig javítja csak a közérzetet, hosszabb távon depressziót okozhat.

A szervezet a stresszre "harcolj vagy menekülj" reakcióval válaszol, ennek gyökerei az ősidőkre nyúlnak vissza, amikor a gyors reagálás életbevágó volt. A "harcolj vagy menekülj" reakció során a vérbe kerülő adrenalin növeli a vérnyomást, gyorsítja a szívverést. Romlik az emésztőrendszer vérellátása, hogy javulhasson az izmoké, és ez a gyomorban szorító érzést okoz. Az adrenalin hatására - az izmok energiaellátása érdekében - több glükóz és zsírsav kerül a vérbe.

Azoknál, akik hosszú időn keresztül élnek stresszterhes körülmények között, nő a szélütés és a szívbetegségek kockázata, mert emelkedik a vérben a zsír- és a koleszterinszint, a vérlemezkék így könnyebben alkotnak vérrögöket, a gyomorsav-elválasztás fokozódása pedig idővel gyomorfekély kialakulásához vezethet. A stressz pszichés tünetekben is jelentkezik: rontja a koncentrálóképességet, szorongást okoz, felváltva hol ingerlékennyé, hol fásulttá teszi az embert. A testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás túlnyomórészt ellensúlyozzák a stressz ezen hatásait.

A stresszt teljesen elkerülni természetesen nem lehet, ez az élet természetes velejárója. A feszültségekkel terhes időszakokban azonban mindig ügyeljünk arra, hogy a megfelelő tápanyagok étrendünkben szerepeljenek.

Sajnos a stressz mellett rohanó világunk másik gyakori betegsége a depresszió, melyre szintén jellemző, hogy az ebben szenvedőknek nagy szüksége lenne a kiegyensúlyozott, teljes értékű étrendre. A súlyos depresszióban szenvedők nem veszik figyelembe testük igényeit, ilyenkor gyakran előfordul étvágytalanság vagy éppen mohó étvágy, esetenként fokozott szénhidrátéhség.

Tudományosan bizonyított az a tény, hogy bizonyos ételek, mint a csokoládé, banán, fehérjében gazdag ételek fokozzák a szerotonin termelést, ami jótékonyan hat a hangulatra. Az ételek színösszhatására is kellő figyelmet kell fordítani, csakúgy, mint az étkezés egyéb körülményeire: szépen megterített asztalnál gusztusosan tálalt ételt szívesebben fogyasztunk és ez jótékonyan hat a hangulatunkra is.

Miháldy Kinga
dietetikus