Súlyos károkat okozott a spanyol légiirányítók hétvégi sztrájkja
Spanyolországban lassan helyreáll a légiközlekedés normális rendje, miután a légiirányítók péntek este kezdett vadsztrájkjukkal hatalmas káoszt okoztak.
Alfredo Pérez Rubalcaba spanyol belügyminiszter szombat este tartott sajtóértekezletén közölte, hogy a repülőterek működése valószínűleg két nap múlva normalizálódik. Leszögezte, hogy sem karácsonykor, sem máskor nem fordul elő többé ilyen példátlan helyzet, a kormány szigorúan megakadályozza, hogy egy kisebbség, mint amilyen a légiirányítók közössége, veszélyeztesse a többség érdekeit.
Szombat este 21 óráig az ország hat repülőterét működtető társaság (Aena) 241 járatot indított el reptéri hálózatában. A szombatra beütemezett 3424 járatból 2609-et kellett törölni, így utasok százezrei kényszerülnek továbbra is vesztegelni. A madridi repülőtér 4-es termináljáról az Iberia latin-amerikai járatai már menetrend szerint indulnak, a belföldi és európai járatok viszont vagy késve, vagy egyáltalán nem közlekednek.
A belügyminiszter súlyos sikernek nevezte a vadsztrájkot, amely nagyon káros következményekkel járt az ország számára. Joan Mesquida, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tárca államtitkára szerint a légiirányítók nem mérték fel a "brutális következményeket", amelyek százmilliós károkat okoztak a légitársaságoknak, szállodáknak és általában a turizmusnak. Az utazási ügynökségek szövetségének elnöke közölte, hogy 250 millió euró kiesést szenved el a turisztikai szektor a légtér zárlata miatt.
A spanyol légtér azután nyílt meg ismét, hogy a kormány példátlan lépésre szánta el magát. A Franco-diktatúra vége és a demokrácia megteremtése, azaz 1975 óta először szükségállapotot hirdetett, s ennek alapján "mozgósította" és katonai irányítás alá helyezte a légiirányítókat. A kihirdetett szükségállapot miatt az irányítók kénytelenek voltak felvenni a munkát, különben a katonai büntetőtörvénykönyv alapján emelhetnének vádat ellenük. Szombat estig mintegy 90 százalékuk ismét fel is vette a munkát.
A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány - élve törvényes jogaival - szükség esetén nem habozik meghosszabbítani a szükségállapot 15 napra meghirdetett időtartamát.
A légiirányítók azért döntöttek a munkabeszüntetés mellett, mert így kívántak tiltakozni munkaidejük heti 32 órára történő növelése és a túlórarendszer átalakítása ellen. A gazdasági válsággal küzdő kormány azt tervezi, hogy részlegesen privatizálja az Aenát, s ennek keretében meg akarja nyirbálni a légiirányítók kiváltságait. A kormány kilencmilliárd eurót remél az Aena 49 százalékos tulajdonjogáért, ám a szakszervezetek ellenzik a privatizációt.
A kormány hónapok óta próbálja csökkenteni a légiirányítók kedvezményeit, így februárban 350 ezer euróról 200 ezer euróra csökkentette az éves átlagjövedelmüket. Ennek dacára a 2300 spanyol légirányító közül 135 még mindig több mint 60 ezer eurót keres évente, 713-an pedig 36 és 54 ezer euró közötti összeget vihetnek haza, ami sokkal több mint az európai átlag.
Szombat este 21 óráig az ország hat repülőterét működtető társaság (Aena) 241 járatot indított el reptéri hálózatában. A szombatra beütemezett 3424 járatból 2609-et kellett törölni, így utasok százezrei kényszerülnek továbbra is vesztegelni. A madridi repülőtér 4-es termináljáról az Iberia latin-amerikai járatai már menetrend szerint indulnak, a belföldi és európai járatok viszont vagy késve, vagy egyáltalán nem közlekednek.
A belügyminiszter súlyos sikernek nevezte a vadsztrájkot, amely nagyon káros következményekkel járt az ország számára. Joan Mesquida, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tárca államtitkára szerint a légiirányítók nem mérték fel a "brutális következményeket", amelyek százmilliós károkat okoztak a légitársaságoknak, szállodáknak és általában a turizmusnak. Az utazási ügynökségek szövetségének elnöke közölte, hogy 250 millió euró kiesést szenved el a turisztikai szektor a légtér zárlata miatt.
A spanyol légtér azután nyílt meg ismét, hogy a kormány példátlan lépésre szánta el magát. A Franco-diktatúra vége és a demokrácia megteremtése, azaz 1975 óta először szükségállapotot hirdetett, s ennek alapján "mozgósította" és katonai irányítás alá helyezte a légiirányítókat. A kihirdetett szükségállapot miatt az irányítók kénytelenek voltak felvenni a munkát, különben a katonai büntetőtörvénykönyv alapján emelhetnének vádat ellenük. Szombat estig mintegy 90 százalékuk ismét fel is vette a munkát.
A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány - élve törvényes jogaival - szükség esetén nem habozik meghosszabbítani a szükségállapot 15 napra meghirdetett időtartamát.
A légiirányítók azért döntöttek a munkabeszüntetés mellett, mert így kívántak tiltakozni munkaidejük heti 32 órára történő növelése és a túlórarendszer átalakítása ellen. A gazdasági válsággal küzdő kormány azt tervezi, hogy részlegesen privatizálja az Aenát, s ennek keretében meg akarja nyirbálni a légiirányítók kiváltságait. A kormány kilencmilliárd eurót remél az Aena 49 százalékos tulajdonjogáért, ám a szakszervezetek ellenzik a privatizációt.
A kormány hónapok óta próbálja csökkenteni a légiirányítók kedvezményeit, így februárban 350 ezer euróról 200 ezer euróra csökkentette az éves átlagjövedelmüket. Ennek dacára a 2300 spanyol légirányító közül 135 még mindig több mint 60 ezer eurót keres évente, 713-an pedig 36 és 54 ezer euró közötti összeget vihetnek haza, ami sokkal több mint az európai átlag.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon