Szokatlan: sztrájk a GM-nél

A GM dolgozói a várakozásokkal szemben elsősorban nem az új kollektív szerződés, az elhúzódó bértárgyalások miatt kezdtek sztrájkot, hanem a munkahelyek biztonságára akarnak garanciát kapni. Azt az ígéretet akarják kicsikarni a detroiti vállalat vezetésétől, hogy a gyártani tervezett új személy- és teherautókat - például a Chevrolet Cobalt kisautó utódát, vagy az egyelőre szinte még csak a tervező asztalon létező Chevrolet Volt elektromos autót - amerikai üzemekben fogják előállítani.

A sztrájkoló munkások sokat kockáztatnak, hiszen kieső bérükön kívül veszélybe sodorhatják a GM-t, amely az ázsiai gyártókkal való verseny miatt átszervezés alatt áll. "A munkahelyek biztonsága a legfontosabb kérdés számunkra" - mondta Ron Gettelfinger UAW-elnök, miután a cégvezetéssel megszakadtak az egyeztetések.

A sztrájkolóknak a szakszervezet heti 200 dollárt és egészségügyi juttatást fizet a sztrájkalapból, amely tavaly novemberben 800 millió dollár tett ki.

Egyes piaci elemzők szerint a munkabeszüntetést a vásárlók kezdetben nem fogják megérezni, mivel a cégnek jelentős készletei vannak a legtöbb modellből. Más elemző cégek viszont úgy vélik, hogy egy rövidebb sztrájk is kellemetlen helyzetbe hozhatja a céget, mivel a Buick Enclave, a GMC Acadia és a Saturn Outlook crossover autókra nagy a kereslet és kicsi a felhalmozott készlet.

A sztrájk naponta 12 200, vagyis óránként 760 autóba kerül a GM-nek a CSM Worldwide elemző cég szerint. A munkabeszüntetés több kanadai és mexikói összeszerelő üzemet is veszélyeztet, mivel kevés a tartalék motorokból és váltókból.

A GM-részvényeket hétfőn 20 centes esés után 34,74 dolláros árfolyamon jegyezték. A legutóbbi országos sztrájk a GM-nél 1970-ben történt és 69 napig tartott. A sztrájk a GM-nél talán a lehető legrosszabbkor jött: a detroiti nagy autógyártó hármas, a GM, a Ford és a Chrysler tavaly 15 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el a főleg a Toyotával és a Hondával folytatott versenyben.