Sztrájkot hirdettek a diákok, míg a parlament döntött a keretszámokról

A néhány száz főiskolai, egyetemi hallgató arról is döntött, csatlakoznak a szerdára tervezett budapesti "télirózsás forradalomhoz", valamint arról, hogy hallgatói fórumot szerveznek szerdán délután a sztrájkhoz kapcsolódóan, illetve kedden megkeresik sztrájkjuk szándékával a középiskolák igazgatóit.

A fórum résztvevői Orbán Viktor miniszterelnöknek nyílt levelet írtak, melyben azt kérték: a felsőoktatási törvény módosítása előtt menjen el a hallgatói fórumukra, hogy tárgyaljanak a felsőoktatást érintő kérdésekről.

A hallgatók kidolgozták annak a videoüzenetnek a szövegét is, amelyet közzétesznek a médiumokban a sztrájkról. Ebben többek között az szerepel, hogy "változást követelünk, a kormány új oktatási tervezetét nem fogadjuk el, követeljük a törvénymódosítás elnapolását", illetve "megalapozott, szakmai döntést, nem egy egy-két-nap alatt összefércelt törvényvázlatot". A kommüniké hozzáteszi: "ha követeléseink nem teljesülnek, szerdán békés, általános sztrájkba kezdünk, és csatlakozásra hívunk minden szimpatizánst és érintettet".

Az eseményen felolvasták a hétfőn késő este megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum MTI-nek küldött közleményét is, amely szerint a Magyar Rektori Konferencia elnöksége, a Hallgatói Hálózat (HaHa), az Oktatói Hálózat, a pedagógus szakszervezetek, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) támogatják a hallgatók által megfogalmazott hat pontot. Ebben a hat pontban követelik a köz- és felsőoktatás átfogó reformját, a keretszámok visszaállítását legalább a 2011-es szintre (ez 44 ezer államilag finanszírozott felsőoktatási helyet jelent), a forráskivonás levonását, az elvonások kompenzálását, a hallgatói szerződés eltörlését, azt, hogy ne korlátozzák az egyetemi autonómiát, illetve azt, hogy az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a szegényebbeknek is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba.

Döntött a parlament a keretszámok eltörléséről

A felsőoktatási alapképzésben eltörlik a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmarad a létszámszabályozás az Országgyűlés hétfő késő esti döntésével. A szakminiszter évente szakonként határozza meg, hogy mely képzéseken vehető igénybe ösztöndíj vagy részösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet, illetve miniszteri határozat állapíthatja meg.

A parlament előbb a költségvetési bizottság erről szóló javaslatát, majd a jövő évi büdzsét megalapozó törvénymódosításokat is elfogadta. Az Országgyűlés 260 kormánypárti szavazattal, 60 ellenzéki nem ellenében fogadta el a költségvetést megalapozó törvénymódosításokat.

Megszűnik a kormány hatásköre az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatói létszám - vagyis a keretszámok - meghatározására. A felsőoktatás kormányszintű szabályozásának feladata továbbra is a szakminiszter felelőssége marad, ugyanakkor ez nem a hallgatói létszámok elosztásában nyilvánul meg, hanem a rendelkezésre álló támogatási formák, illetve az előírt minimális felvételi követelmények meghatározására vonatkozik.

A miniszter évente határozattal állapítja meg azt, hogy mely szakokon vehető igénybe állami ösztöndíj, illetve részösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet szabályozza majd, azt pedig miniszteri határozat, hogy az egyes szakok állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott képzésére milyen pontszámmal lehet bekerülni.

A szabályozás megteremti annak a lehetőségét, hogy a miniszter évente és szakonként is egyensúlyt teremtsen a jelentkezői igények, az állam és a piac elvárásai és a költségvetés lehetőségei, valamint a felsőoktatástól elvárt minőségi feltételek teljesítése között - áll a javaslat indoklásában. Ugyanakkor a mesterképzésben részben megmarad a létszámszabályozás.