Több mint 200 ezer forinttal keresnek kevesebbet a mezőgazdaságban dolgozók az országos átlagnál

A Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján arról ír, hogy 2026 első felében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedésből azonban nem minden ágazat részesült egyformán, és az egyszeri kifizetések is jelentősen befolyásolták az országos adatokat.

A hathavi illetménynek megfelelő, januárban folyósított szolgálati juttatás nélkül a bruttó átlagbérek emelkedése mindössze 8,5 százalék lett volna. A nettó reálkereset, vagyis az infláció hatását is figyelembe vevő kereset vásárlóereje országosan 11,7 százalékkal emelkedett az első fél évben. Ebben az alacsonyabb infláció mellett a családi adókedvezmények növelése és az anyák személyijövedelemadó-kedvezményeinek bővítése is szerepet játszott. Ennek ellenére a dolgozók 19,2 százalékának csökkent a nettó keresete vásárlóereje az előző évhez képest. A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban dolgozók bruttó havi átlagkeresete 563 457 forint volt 2026 első hat hónapjában, miközben a nemzetgazdasági átlag elérte a 772 751 forintot. A két összeg között havi 209 294 forint a különbség, így az agrárium átlagkeresete 27,1 százalékkal maradt el az országos szinttől.

A nettó havi átlagkereset az ágazatban 398 779 forintot tett ki, szemben a teljes nemzetgazdaság 541 244 forintos átlagával. Ez havi 142 465 forintos nettó kereseti hátrányt jelent. A bérek növekedési üteme szintén elmaradt az országos átlagtól: az agráriumban a bruttó keresetek 8,4 százalékkal, a nettó keresetek pedig 10,5 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben országosan a bruttó bérek 11,5, a nettó keresetek pedig 13,7 százalékkal nőttek. A jelentős bérkülönbség megnehezítheti, hogy a mezőgazdasági vállalkozások versenyezzenek más ágazatokkal a képzett munkaerőért. Különösen nagy a verseny a gépkezelőkért, az agrármérnökökért és a precíziós mezőgazdasági technológiákhoz értő szakemberekért. A KSH adatai szerint az agrárium átlagkeresete még az építőiparétól is elmarad, míg az informatikai és pénzügyi területeken az átlagfizetés az agrárágazatban mért összeg több mint kétszerese is lehet. A mezőgazdasági bérek felzárkózását a termelési költségek, az időjárási károk és a piaci árak ingadozása is nehezítheti.

Az ágazati átlag ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden mezőgazdasági dolgozó az országos átlag alatt keres, hiszen a fizetések munkakörönként, munkáltatónként és térségenként is eltérhetnek. Az adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kereseteit mutatják, és nem tartalmazzák az egyéni gazdálkodók vállalkozói jövedelmét.