Többet kapnak a munkanélküliek

Aktív álláskeresés
Álláskeresőnek - egyéb feltételek mellett - az tekinthető, aki amellett, hogy el akar helyezkedni, ezért maga is aktívan keres állást, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy munkahelyet találjon, és ezért szorosan együttműködik a munkaügyi központtal, elfogadja a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot. Az aktív álláskeresés módját az álláskereső és a munkaügyi kirendeltség megállapodása rögzíti. Az álláskeresőknek gyakrabban kell beszámolniuk arról, hogy mit tettek a sikeres elhelyezkedés érdekében. Az álláskeresési megállapodás szabályait, a kapcsolattartás gyakoriságát a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter külön rendeletben határozza meg.
Ajánlat
Szigorítják a munkaerő-kölcsönzést


Megéri START-kártyás fiatalt alkalmazni


Prémiumévek járulékkiegészítéssel


Kiszolgáltatott kölcsönmunkavállalók


Jól járnak a kék-zöld könyves alkalmazottak




A munkanélküli ellátásokat 1991-ben vezették be, az azóta eltelt évek alatt a megállapítás és folyósítás feltételei folyamatosan szigorúbbak lettek, megszűnt a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, ez utóbbi helyett nyugdíj előtti munkanélküli segélyt lehet igényelni. 2003-ban vezették be az álláskeresést ösztönző juttatást, 2006-tól pedig már a vállalkozók is jogosultak munkanélküli ellátásra, vállalkozói járadékra.

A munkanélküli ellátórendszer 2005. november 1-jétől hatályos átfogó módosításának elsődleges célja a munkára ösztönzés erősítése volt. A munkanélküli ellátó rendszer helyébe az álláskeresők támogatási rendszere, a munkanélküli járadék helyébe pedig az álláskeresési támogatás lépett. A támogatás új rendszerének elemei az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély. Ezzel egyidejűleg megszűnt a nyugdíj előtti munkanélküli segély, és az álláskeresést ösztönző juttatás. A törvény az álláskeresést ösztönző juttatás egyes bevált elemeit továbbra is megtartott, hozzá igazította az álláskeresők járadékának a rendszeréhez és beépítette az álláskeresési segélybe. Az intenzív álláskeresés az új támogatási rendszerben már a támogatás folyósításának kezdetétől alapfeltétel. A nyugdíj előtti munkanélküli segély beépült az álláskeresési segély rendszerébe, a munkanélküli fogalmát pedig az álláskereső fogalma váltotta fel.

Álláskeresési járadék

A munkanélküli ellátó rendszer átalakult az álláskeresők támogatási rendszerévé. A munka nélkül maradt ún. álláskeresők támogatásként álláskeresési járadékot igényelhetnek. A járadékrendszer ösztönöz az állások felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására. Ezt elsősorban azzal kívánja elérni a szabályozás, hogy az ellátás összege az idő előrehaladtával fokozatosan csökken.

Álláskeresési járadék illeti meg azt a személyt, aki

álláskereső,
az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik,
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és
munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Egy nap járadékfolyósításhoz 5 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges, így az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb ideje 73 nap, a leghosszabb ideje 270 nap.

A munkanélküliség első hónapjaiban jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. Erre figyelemmel a törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja:

Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, fix összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka.
A második szakasz a hátralévő jogosultsági napokkal egyezik meg, azaz maximum 179 nap. Az álláskeresési járadék ebben a szakaszban egységesen a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Amennyiben a korábbi átlagkereset a járadék alsó határánál alacsonyabb, a járadék összege mindkét szakaszban megegyezik az átlagkeresettel.

A járadék folyósításának kezdő napja a munkaügyi központnál való jelentkezés napja. Amennyiben azonban a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadékfolyósítási időszakban nem folytathat kereső tevékenységet, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést kivételével.

Az elhelyezkedést ösztönzi az a rendelkezés, amely szerint, ha a munkanélküli az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt teljes, vagy legalább napi négy órás határozatlan idejű munkaviszonyt létesít, és munkaviszonya folyamatosan fennáll, kérelmére a járadékfolyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás felét egy összegben ki kell fizetni. Ilyenkor a folyósítási időből még hátralévő időszakot úgy kell tekinteni, mintha az álláskereső álláskeresési járadékban részesült volna.

Álláskeresési segély

Az álláskeresést ösztönző juttatás és a nyugdíj előtti munkanélküli segély helyébe 2005. november 1-jétől az álláskeresési segély lépett. Erre a juttatásra jogosultak:

Azok az álláskeresők, akik 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, de még nem találtak munkát. A segély folyósítási ideje 90 nap, ha azonban az álláskereső elmúlt 50 éves, akkor 180 nap.
Álláskeresési segélyt lehet megállapítani azoknak is, akik az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül rendelkeznek ugyan a korábbi szabályozás szerinti 200 nap munkaviszonnyal, de a feltételek megváltozása nem szereztek jogosultságot álláskeresési járadékra. (Az új szabályozás szerint ugyanis legalább 365 nap munkaviszony szükséges a járadékra jogosultsághoz) Ebbe csoportba azok az álláskeresők tartoznak, akik a járadékjogosultsági feltételek mellett már 200 munkaviszonyban töltött nap után 40 nap munkanélküli járadékot kaphatnának, de a jogosultsági idő emelése miatt nem kerülnek be az álláskeresési járadékrendszerbe. Ők is 90 napig jogosultak a segélyre.
A korábbi szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt. Ők az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják a segélyt.
A segélyezési rendszer természetesen kevésbé ösztönöz munkára, de ellenösztönző hatását minimálisra kívánták szorítani a jogalkotók. Ezért a munkavállalás nem jelenti automatikusan a segély azonnali elvesztését. Az álláskeresési segély folyósítása alatt is megengedett az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, de eltérően a járadékfolyósítás alatt végzett alkalmi munkavállalástól, az ebből származó kereset a segély folyósítását nem befolyásolja.