Többre vágynak, többet éreznek magukban a magyar fiatalok
Továbbra is a család és az anyagi biztonság határozzák meg leginkább a magyar fiatalok élettel való elégedettségét, derül ki a K&H pályakezdők jóléti index 2013 első negyedévi adataiból. A kelet- és nyugat-magyarországi városokban élő 19-29 évesek elért céljaikkal kevésbé elégedettek, mint a központi régióbeli kortársaik.
Negyedéves rendszerességgel vizsgálja a K&H Bank megbízásából a Free Association kutatóügynökség, mennyire elégedettek a 19-29 éves városi fiatalok életükkel, életkörülményeikkel. A felmérésből számított K&H pályakezdők jóléti indexét egy -50 és +50 közötti skálán mérik. Ennek értéke 2013. első negyedévében +9 lett. Az index előző, 2012 IV. negyedévi értéke gyakorlatilag azonos, +8 volt.
"A fiatalok jólétét, elégedettségét az előző méréshez hasonlóan elsősorban most is a családi háttér és az anyagi biztonság határozza meg. Az elégedettség, tervek, elképzelések tekintetében azonban számos területen jelentős eltérés van az ország keleti és nyugati régiója, valamint Budapest között" - mondta el dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.
Akinek van munkája, elégedett vele
Bár a munkanélküliségi mutató a vizsgált korosztályban továbbra is magas - 25 százalékos - a dolgozók körülbelül fele inkább stabilnak érzi munkahelyét, és ezen a téren nincs jelentős eltérés az országrészek között. A központi régióban 48 százaléknyian vannak azok, akik teljes egészében úgy érzik, hogy az iskolai végzettségüknek megfelelő munkát végeznek. Ezzel szemben az ország keleti felében 34, nyugaton az aktív keresők 26 százaléka tudott csak az iskolai végzettségének megfelelően elhelyezkedni. A nyugati országrészben a fiatal dolgozók 42 százaléka a végzettségétől teljesen eltérő munkát végez.
A heti ledolgozott munkaórák száma átlagosan 43 óra volt, ez az érték a fővárosban volt a legmagasabb, 49 óra, míg a többi településen csak 41 óra körüli értékről számoltak be a megkérdezettek. 50 feletti heti munkaóráról a központi régióban 30 százalékban számoltak be, az ország többi részén jóval ritkább az ilyen mértékű leterheltség, nyugaton 10, keleten 17 százalék.
Harmaduk küldföldre vágyik
Az aktív kereső fiatalok 36 százaléka tervezi, hogy egy időre külföldön vállal munkát. Kelet-Magyarországon viszont a fiatalok 38 százaléka egyáltalán nem szeretne más országban dolgozni, szemben a központi és a nyugati országrész fiataljainak így nyilatkozó 24 százalékával. Az ilyen irányú terveket még mindig nehezítheti a nyelvtudás hiánya vagy szintje: a dolgozók 38 százaléka nem beszél idegen nyelvet, 26 százalék középfok alattira értékeli a nyelvtudását. A budapesti dolgozók kimagaslóan teljesítenek a nyelvvizsgák számát tekintve, 30 százalékuknak egy, 19 százaléknak több nyelvből van legalább középfokú vizsgája.
Bíznak magukban és még többre vágynak
A központi régióban és Nyugat-Magyarországon élő fiatalok körülbelül fele érzi úgy, hogy többre képes, mint a legtöbb ember, a keleti országrészben ezt csak 36 százalékuk fogalmazza meg. Ugyanakkor utóbbiak 65 százaléka ért egyet azzal, hogy nem akar megfelelni másoknak, és a saját útját akarja járni, a többi régióban erre a kérdésre körülbelül 10 százalékponttal kevesebben adtak igenlő választ.
A kutatásban részt vevők válaszoltak arra a kérdésre is, mennyire elégedettek azzal, amit eddig elértek életükben. A kelet- illetve nyugat-magyarországi fiatalok közel 80 százaléka volt elégedetlen ezen a téren - ami a korosztályi sajátosságként is ismert többre vágyást figyelembe véve is magas értéknek tűnik. A központi régióban ez az érték 70 százalék alatt maradt.
"A fiatalok jólétét, elégedettségét az előző méréshez hasonlóan elsősorban most is a családi háttér és az anyagi biztonság határozza meg. Az elégedettség, tervek, elképzelések tekintetében azonban számos területen jelentős eltérés van az ország keleti és nyugati régiója, valamint Budapest között" - mondta el dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.
Akinek van munkája, elégedett vele
Bár a munkanélküliségi mutató a vizsgált korosztályban továbbra is magas - 25 százalékos - a dolgozók körülbelül fele inkább stabilnak érzi munkahelyét, és ezen a téren nincs jelentős eltérés az országrészek között. A központi régióban 48 százaléknyian vannak azok, akik teljes egészében úgy érzik, hogy az iskolai végzettségüknek megfelelő munkát végeznek. Ezzel szemben az ország keleti felében 34, nyugaton az aktív keresők 26 százaléka tudott csak az iskolai végzettségének megfelelően elhelyezkedni. A nyugati országrészben a fiatal dolgozók 42 százaléka a végzettségétől teljesen eltérő munkát végez.
A heti ledolgozott munkaórák száma átlagosan 43 óra volt, ez az érték a fővárosban volt a legmagasabb, 49 óra, míg a többi településen csak 41 óra körüli értékről számoltak be a megkérdezettek. 50 feletti heti munkaóráról a központi régióban 30 százalékban számoltak be, az ország többi részén jóval ritkább az ilyen mértékű leterheltség, nyugaton 10, keleten 17 százalék.
Harmaduk küldföldre vágyik
Az aktív kereső fiatalok 36 százaléka tervezi, hogy egy időre külföldön vállal munkát. Kelet-Magyarországon viszont a fiatalok 38 százaléka egyáltalán nem szeretne más országban dolgozni, szemben a központi és a nyugati országrész fiataljainak így nyilatkozó 24 százalékával. Az ilyen irányú terveket még mindig nehezítheti a nyelvtudás hiánya vagy szintje: a dolgozók 38 százaléka nem beszél idegen nyelvet, 26 százalék középfok alattira értékeli a nyelvtudását. A budapesti dolgozók kimagaslóan teljesítenek a nyelvvizsgák számát tekintve, 30 százalékuknak egy, 19 százaléknak több nyelvből van legalább középfokú vizsgája.
Bíznak magukban és még többre vágynak
A központi régióban és Nyugat-Magyarországon élő fiatalok körülbelül fele érzi úgy, hogy többre képes, mint a legtöbb ember, a keleti országrészben ezt csak 36 százalékuk fogalmazza meg. Ugyanakkor utóbbiak 65 százaléka ért egyet azzal, hogy nem akar megfelelni másoknak, és a saját útját akarja járni, a többi régióban erre a kérdésre körülbelül 10 százalékponttal kevesebben adtak igenlő választ.
A kutatásban részt vevők válaszoltak arra a kérdésre is, mennyire elégedettek azzal, amit eddig elértek életükben. A kelet- illetve nyugat-magyarországi fiatalok közel 80 százaléka volt elégedetlen ezen a téren - ami a korosztályi sajátosságként is ismert többre vágyást figyelembe véve is magas értéknek tűnik. A központi régióban ez az érték 70 százalék alatt maradt.
A K&H pályakezdők jóléti indexe méréséről
A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, melyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A megkérdezés a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, befejezett iskolai végzettség és a régiók illetve településtípus tekintetében. A válaszadók az élet számukra legfontosabb területeit értékelik aszerint, mennyire elégedettek és mit várnak a jövőtől. A felmérés eredményeiből a K&H negyedévente teszi közzé a pályakezdők bizalmi indexét. A K&H pályakezdők jóléti index értékei -50 és +50 közötti skálán:
2012. IV. negyedév: +8
2013. I. negyedév: +9.
A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, melyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A megkérdezés a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, befejezett iskolai végzettség és a régiók illetve településtípus tekintetében. A válaszadók az élet számukra legfontosabb területeit értékelik aszerint, mennyire elégedettek és mit várnak a jövőtől. A felmérés eredményeiből a K&H negyedévente teszi közzé a pályakezdők bizalmi indexét. A K&H pályakezdők jóléti index értékei -50 és +50 közötti skálán:
2012. IV. negyedév: +8
2013. I. negyedév: +9.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Kulturális ajánló: Network