Új képzések az esélyegyenlőségért

Az FSZK jelenleg az egyetlen közalapítvány Magyarországon, amely kimondottan a fogyatékosok társadalmi integrációját segíti. Céljuk, hogy a fizikai akadálymentesítésen túl a fogyatékkal élők gazdasági, politikai, polgári és szociális jogait egyenlően hozzáférhetővé és alkalmazhatóvá tegyék. A 840 millió forint támogatással működő projekt fő célja a fogyatékos emberek életminőségének javítása egy olyan hatékony tudásbázis létrehozásával, amely az egyenlő esélyű hozzáféréshez és a teljes akadálymentes környezet kialakításához nyújt ismereteket.
A projekt 2007 decemberében indult és négy témacsoportban dolgozta ki az alapítvány a képzéseket több mint 150 szakértő bevonásával. A 60 kidolgozott képzési tervből az akkreditációs folyamat lezárultáig, decemberig legalább 25 képzést kell, hogy akkreditáljanak a felelős szervezetek.

Az első témacsoport az egyetemes és akadálymentes tervezés, amely elsősorban a tervezésben, műszaki ellenőrzésben dolgozó szakemberek tudásanyagának bővítését célozza. Pandula András, a témacsoport szakmai vezetője rávilágított: "A legtöbb vád egy fogyatékosok számára nem megfelelően használható épület esetében a tervező építészt éri, pedig az akadálymentesítés egy sokkal komplexebb szakmai feladat. Ahhoz, hogy egy létesítmény akadálymentes legyen, szükség van a formatervezők, a belsőépítészek, a grafikusok, a gépészmérnökök és az informatikusok szakmai együttműködésére. Épp ezért, az "Egyetemes és akadálymentes tervezés" képzési program az építész, belsőépítész, gépész-és villamosmérnök, grafikus és csomagtervező, formatervező, kertészmérnök, valamint az út-, vasút- és a járműtervező mérnökképzést hivatott kiegészíteni" - mondta a szakmai vezető.

A második tematikus pont az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, amely elsősorban a társadalmi együttélés akadálymentesítését támogatja képzési programokkal. A projekt ezen része az informatikai, a szociális és egészségügyi szférában képző intézmények számára dolgozott ki tananyagokat annak érdekében, hogy egy olyan társadalmi környezet kialakítását tegye tudatossá a szakemberek számára, amelyben mindenki a neki szükséges módon érheti el a mindennapi ügyintézés lehetőségeit, az egészségügyi- és szociális szolgáltatásokat, a kultúra és a kommunikáció színtereit, valamint a korszerű technika által támogatott minőségi életteret és munkavégzési környezetet.

A harmadik témacsoport a jelnyelvi képzések és továbbképzések csoportja. "A program azért hiánypótló, mert jelenleg a jelnyelvi képzés középszintű OKJ-s képzésként működik" - mondta Kovács Zsuzsanna, a projekt speciális képzéseiért felelős szakmai témavezető. A jelnyelvi képzések kidolgozása lehetővé teszi az A1 típusútól a C1 típusú vizsgáig a jelnyelv elsajátítását. "Bár a nyelvi akkreditációhoz szükséges, hogy az adott nyelven egyetemi oktatók képzése folyjon, ami még várat magára, mégis a jelnyelvi tolmácsolási és fordítási tevékenységek szakmai és képzési fejlesztése rendkívül fontos a siket és nagyothalló személyek információszerzési lehetőségeinek szélesítésében - mondta Kovács Zsuzsanna. A kidolgozott oktatási programok célja, hogy a jelnyelv birtokosai az élet minél több területén kapjanak lehetőséget nyelvük használatára. Minél fiatalabb életkorban megtanulhassák a magyar jelnyelvet, majd ez legyen számukra a tanulás nyelve is, továbbá lehetőségük legyen tudományos alapossággal is megismerni. Ezt segíti részben a beszédet olvashatóvá alakító feliratozók és jegyzetelők képzése is.

A negyedik, a speciális képzésekért felelős témacsoport a súlyosan halmozottan sérült, a fejlődésmenetükben akadályozott, az autista vagy siketvak személyekkel való kommunikációban segít. Ezen túl, a kidolgozott képzéseknek köszönhetően a könnyen érthető kommunikáció (olvasási nehézséggel küzdőket segítő eljárás) elsajátítása is lehetővé fog válni egy tanfolyam keretében és külön képzési program születik a felnőtt korukban hallásukat elvesztő személyek kommunikációs trénerei számára, akik audiológia, szájról olvasási, valamint szociális és mentálhigiénés ismeretekhez is jutnak a képzés során.

A képzések a kísérleti stádiumon már túl vannak, több felsőoktatási intézményben és felnőttképző intézményben kipróbálták a kidolgozott programok oktatását. A visszajelzéseket most összegzik - mondta Szentkatolnay Miklós, a projekt vezetője. Tájékoztatott továbbá, hogy 2010 januárjától az anyagok elérhetőek lesznek nyomtatott, illetve digitalizált formában egyaránt, valamint 2010 második felében kezdődik majd a képzők képzése projekpont, tehát azon intézmények oktatóinak képzése, amelyek a kidolgozott képzéseket oktatni fogják.

Szauer Csilla, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közalapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, a szakmai kamarákkal, illetve a Magyar Rektori Konferenciával is egyeztetnek a közeljövőben a képzésekkel kapcsolatban. Mint Pandula András tájékoztatott: a felsőoktatási képzésekbe való beilleszthetőségről az intézményi szenátusok döntenek.

Edupress