Újabb európai központ létesülhet hazánkban

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium keddi közleménye szerint az Európai Neutronkutató Központ környezetébe települő kutatóhelyek és high-tech iparágak szereplői további beruházásaikkal kedvezően hatnak az oktatásra, tudományra és gazdaságra, a megvalósítást elnyerő település térségében. Hangsúlyozzák, hogy az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban már működik hasonló nagyberendezés, ezért Európa versenyképessége szempontjából is nagyon fontos a megvalósítása. Jelenleg Európában a neutronspektroszkópiás anyagszerkezeti kutatásra évente mintegy 350 millió eurót fordítanak, amely a várakozások szerint jelentős mértékben növekedni fog.

A magyar vállalatok képviselői mellett a Magyarországon képviselettel rendelkező multinacionális vállalatok szakemberei, a bel- és külföldi kamarák vezetői, a magyar kutatási élet, a Magyar Tudományos Akadémia, a régióban lévő egyetemek képviselői, valamint a Magyarországon állomásozó regionális és régión kívüli országok tudományos attaséi kaptak meghívást a rendezvényre.

A konferencia amellett, hogy lehetőséget biztosított a regionális országokkal történő kapcsolaterősítésre, a projektben rejlő tudományos és gazdasági lehetőségek ismertetésén keresztül hozzájárulhat a közös előkészületeket segítő együttműködés és partnerség kialakításához is. A partnerség azon kívül, hogy jelentős erőt jelent a magyarországi, debreceni megvalósítás minél szélesebb körű támogatásában, ösztönzi az előkészületi-beruházási fázisokba való mihamarabbi bekapcsolódást is - fűzik hozzá.

Rengeteg területet előrevihet a neutronkutatás

Az ESS jelenleg az Európai Unió egyik legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési berendezése, amelynek létesítését az indokolja, hogy a neutronforrások iránti igény az elkövetkező évtizedekben jelentősen megnő. A neutronkutatás a XXI. század békés célú anyagvizsgálati módszere, amelynek semmilyen veszélye nincs környezetére, még a vizsgált anyagot sem roncsolja. A neutronkutatás jól használható a gyógyszerkutatásban, az élettudományokban, a nanotechnikában, a mérnöki anyagtechnikában, a kenőanyagok kifejlesztésében és a technikai bázisgyógykezelésekben.

Az ESS befogadására Magyarország mellett Svédország és Spanyolország pályázik egy-egy, az országok által megszervezésre kerülő nemzetközi konzorciumon keresztül. A helyszín kiválasztása az érdekelt (tag)országok meggyőzésével történik. Azon a helyszínen valósulhat meg a beruházás, ahol a szükséges nemzetközi politikai/pénzügyi támogatás az ESS megvalósításában érdekelt országok részéről a leghamarabb rendelkezésre áll. A várakozások szerint végső döntés 2009 első felében születhet.

Magyarország legfőbb erősségei a versenytársakkal szemben, hogy az ESS megvalósítása Debrecenben 200-250 millió euróval kevesebbe kerülne a versenytársakhoz viszonyítva. A magyar pályázatban a legkisebb a partnerek részéről biztosítandó tőke nagysága. Magyarország mintegy 30 százalékos önrész finanszírozó ajánlata, a hasonló svéd és spanyol hányadhoz képest, az alacsonyabb bekerülési érték figyelembevétele mellett kedvezőbb. Emlékeztetnek arra is, hogy Mezei Ferenc találta fel a projekt alapvető műszaki tartalmát jelentő hosszúimpulzusú technológiát, a Rosta László által vezetett magyar neutronkutatás pedig elismerten az európai élvonalba tartozik. Mezei Ferenc és Rosta László nemzetközileg elismert neutronkutatók részvétele meghatározó sikerkritériuma a magyarországi ESS projekt megvalósításának - fűzik hozzá. Európa-politikai, felzárkóztatási szempontból Közép-Kelet-Európa, így Magyarország a legmegfelelőbb választás - szögezik le.