Újragondolta Gyurcsány az adócsomagját

A kormány egyebek között azt javasolja, hogy visszamenőleg január 1-jétől emelkedjen a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának sávhatára 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra. Gyurcsány Ferenc beszámolt arról, hogy a kormányon belül folynak a háttérszámítások, hogy át lehessen alakítani a devizahiteleket a lakosság számára kedvező feltételekkel, s a bankok együttműködésével. Ezzel a miniszterelnök reagált Orbán Viktor Fidesz-elnök felvetésére, közölve: ma azonban nem lehet tudni, hogy ezt miként lehetne, vagy egyáltalán lehet-e finanszírozni.

Idén nem változnak az szja-kulcsok

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára a kormány által elfogadott adómódosítási javaslatokat szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón ismertetve kategorikusan cáfolta, hogy a kabinet felpuhította a javaslatokat. Egyben közölte: az idén nem változnak az szja-kulcsok. Ismertette: nem változik az adójóváírás rendszere, és a magánszemélyek 4 százalékos különadója is megmarad még az idén, jövőre azonban eltörlik. A 20 százalékos áfa 23 százalékra nő ez év július 1-jén. A béren kívüli juttatások közül az üdülési csekk és az étkezési hozzájárulás eddigi adómentes értékének fele marad csak adómentes. A kormányjavaslat szerint emelkedik az idei év júliusában a benzin jövedéki adója 5,3 százalékkal, a gázolajé 6,5 százalékkal. Hozzátette: ez a kutaknál 2,2-2,3 százalékos áremelkedést okoz. Az alkohol esetében a jövedéki adó 6-7 százalékkal, a cigarettánál 5 százalékkal, a fogyasztási dohány esetében pedig 10,7 százalékkal nő - mondta az államtitkár.

A társasági adó 2010-ben 16 százalékról 19 százalékra nő, és jelentősen szélesedik az adóalap, a kedvezmények jelentős része megszűnik. Ugyancsak 2010-ben megszűnik a vállalkozások különadója is. A munkáltatói járulékok 5 százalékponttal 27 százalékra csökkennek ez év július elsején a minimálbér kétszereséig, majd jövőre e felett is. A rehabilitációs hozzájárulás azonban háromszorosára, 578 ezer forint fölé nő évente. A vállalkozói járulék pedig 1,5 százalékponttal csökken - tájékoztatott a pénzügyi szakpolitikus.

A családokat közvetlenül érintő adóváltozásokról Keller László elmondta: változik az adójóváírás rendszere jövőre, 1,5 millió forintig 19 százalék, legfeljebb havi 11 970 forint lesz, és 3,552 millió forinttól futtatják ki 7 százalékkal. A családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá alakul 2009 szeptember 1-jével, és megosztható lesz a két szülő között 50-50 százalékkal. Az egyedülálló szülő esetében a családi pótlék 50 százaléka számít be a jövedelembe.

Ugyancsak adóterhet nem viselő járandósággá alakul az otthonteremtési támogatás 2010 január elsejével. Az államtitkár ismertette: két év türelmi idő után a támogatás 20 százalékát kell évente, összesen öt év alatt adóalapként figyelembe venni. Az adókedvezmények nagy része megszűnik, kivéve a családi kedvezményt és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódót.

Az euró bevezetése segíthet az országon

Magyarország számára az euró minél gyorsabb bevezetése jelentheti a pénzügyi kockázatok jelentős mérséklését. Ezt Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerdán egy budapesti gazdaságpolitikai konferencián, amelyet az Ybl Közéleti Klub szervezett. A tanácskozáson gazdasági szakemberek azt a véleményt fogalmazták meg, hogy a gazdasági mutatók tanúsága szerint nem tudta stabilizálni a magyar pénzügyi rendszert az IMF-hitel, sőt a helyzet ma lényegesen rosszabb, mint a csomag előtt.

Surányi György volt jegybank elnök, az Intesa-SanPaolo hitelintézeti csoport közép-kelet-európai régiós vezetője súlyos kritikával illette a Magyar Nemzeti Bank elmúlt időszakban tett lépéseit. Azt mondta: "a jegybank összevissza beszél, és ellentmondásosan cselekszik". Egyben tragikusnak nevezte a jelenlegi, gyenge forintárfolyamot, amely véleménye szerint aláássa a gazdaság stabilitását. Úgy vélte, még a 290 forintos euró árfolyam is "életveszélyes" a gazdaság számára.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke arról szólt, hogy a jelenlegi helyzetben nincs értelme gazdasági előrejelzéseket adni, hiszen semmi sem indokolja, hogy a 300 forintos euróárfolyamot, vagy a mai CDS (szuverén adósságra köthető határidős biztosítási ügylet) felárakat vegyék alapul a tíz évre előrejelző modellekben. Ilyen adatokból kiindulva legfeljebb azt lehet igazolni, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan - fogalmazott. A bruttó hazai termék (GDP) ugyanakkor tavaly a negyedik negyedévében 2,3 százalékkal csökkent az előző év utolsó három hónapjához képest, a naptárhatásoktól megtisztított adatok alapján pedig 2,5 százalékkal esett vissza a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon a gazdasági válság mélyül, ugyanúgy ahogyan az globálisan is történik.

Nem fogadják el a cafeteria megadóztatását az autonómok

Az Autonóm szakszervezetek a kormány személyi jövedelemadó javaslataival egyetértenek ugyan, de a béren kívüli juttatások megadóztatását továbbra sem fogadják el. Borsik János, a szakszervezeti szövetség elnöke az MTI-nek szerdán elmondta, hogy a kormány által jóváhagyott elképzeléseket tervezetnek tekintik, amelyről később még egyeztetnek, és amelyek változhatnak.

Elutasítják a cafeteria egyes elemei 50 százalékának megadóztatását is, és sajnálattal vették tudomásul, hogy a kormány nem hallgatta meg a szakszervezeti észrevételeket az önkéntes pénztári befizetések adókedvezményének megtartása érdekében. A munkáltatói adókedvezmény megszüntetésével a kormány veszélyezteti az öngondoskodás intézményét - mutatott rá Borsik János. A bejelentett szja-változásokat a szövetség támogatja, mert úgy látja, hogy azok az alacsonyabb keresetűeknek kedveznek - mondta az elnök. Hozzátette azonban, hogy a javaslatokról további egyeztetéseket tart szükségesnek, ahogy azt is, hogy a kormány tovább távolodjon a Reformszövetség javaslataitól. A Reformszövetség javaslatai egyszerűen "észveszejtőek", ez nemcsak munkavállaló-ellenes, hanem társadalomellenes is - fogalmazott az elnök. Borsik János sürgette, hogy a kabinet minél hamarabb juttassa el javaslatait a szakszervezeteknek.

Rendkívül súlyosnak nevezte az ország gazdasági helyzetét Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke miskolci sajtótájékoztatóján szerdán kifejtette: a pesszimisták szerint másfél-három év múlva jöhet rendbe valamelyest a gazdaság. Jelenleg azonban "nagyon súlyos a helyzet, nem tudunk mást tenni, mint a kormánnyal és a munkáltatókkal folyamatosan tárgyalni a következő évek lehetőségeiről..., a bejelentett és a be nem jelentett intézkedések munkavállalókat érintő hatásainak csökkenéséről" - mondta a szakszervezeti vezető. A munkáltatókat kétlelkűnek minősítette Borsik János, úgy vélve, részint próbálnák menedzselni a Reformszövetség javaslatait, másrészt megpróbálnak alkudozni a kormánnyal. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban március 20-án folytatódnak a tárgyalások - emlékeztetett a szakszervezeti vezető hangsúlyozva: azok az engedmények amelyeket a kormány tett, még nem elegendőek.