Veszélyben az idei bérfejlesztések

Az már év elején világossá vált a nagyobb élőmunkaerővel dolgozó ágazatokban (például kereskedelem, építőipar, fuvarozás), hogy 2011 nem az ő évük lesz, ezért lényegében kivárásra játszottak a vállalkozások - mondta a Napi Gazdaságnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A magyar gazdaságot húzó exportpiacok, főképp a német gazdaság lassulásáról már korábban is lehetett hallani, ehhez igazították a cégek is a működésüket és a létszámgazdálkodásukat.

Dávid szerint idén már nem várható érdemi foglalkoztatásbővítés: ha nincs rendelésállomány, ha devizahitel-visszafizetési problémái vannak a vállalkozásoknak is és a vásárlóerő apad, akkor erre nincs esély. A VOSZ-nak nincs pontos adata arról, mekkora lehet a vállalkozások devizaalapú hitelállománya, de a jelenlegi piaci hangulat a jól működőket is ellehetetlenítheti. Előfordulhat, hogy a már futó - akár uniós pénzből megvalósuló − beruházásoknál is inkább elhalasztják a cégek a létszámbővítési-terveket, amíg stabilabb nem lesz a gazdasági környezet.

Bízunk benne, hogy jövőre valamit javulhat a helyzet, akárcsak a közmunka terén - mondta Dávid -, de a tervezést nehezíti, hogy sok még a tisztázásra váró kormányzati, illetve törvényalkotási lépés. Az egyik legfontosabb kérdés a költségvetés, ezen belül az adótörvény tisztázása. Amíg ugyanis a vállalkozások nem látják, hogy a kormány milyen GDP-növekedési, inflációs, beruházási, foglalkoztatási és fogyasztási pályával számol, addig fölösleges is béremelésekről, létszámfelvételről beszélni - utalt a főtitkár a nemrégiben elfogadott elvárt béremelésről szóló törvényre, illetve a Munka törvénykönyv (Mt.) tervezetében lévő passzusra, amely szerint jövőre a kormány már egyedül, rendeletben határozná meg a minimálbért.

A lét-nemlét határán egyensúlyozó vállalkozásoktól nem is várható el a bérfejlesztés - hangsúlyozta Dávid Ferenc. Ha a kormány ragaszkodik a családi adózás kiépítéséhez, továbbra is lesznek olyan munkavállalók, akiknek kompenzációra lesz szüksége, amit a versenyképességi problémákkal küzdő, uniós pályázati tőketranszferre szoruló cégek csak elbocsátások mellett tudnak majd tömegesen kitermelni. A tisztánlátást nehezíti, hogy még nem jelent meg az a végrehajtási rendelet, amelyből kiderülhetne, a cégek hány százalékára vonatkozik majd, illetve hány százalékos kell legyen az elvárt emelés. A munkaadók szorgalmazzák, hogy a kormány csak azután döntsön a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról, hogy tárgyalt velük és a szakszervezetekkel. Ha a kormány tripartit egyezség nélkül rendelkezik erről - tette hozzá Dávid -, akkor már övé a teljes felelősség a helyzetért.

A gazdasági lassulás már most is negatív hatással van a hazai létszámfelvételi szándékokra, és megjósolhatatlan, hogy mennyivel fogja majd vissza a munkaerőpiac hagyományos őszi felfutását - mondta a Napi Gazdaságnak Kiss Judit, a Manpower Magyarország Kft. ügyvezetője. A nyári szezonális bővítés mindenesetre gyengébb és lassabb volt a megszokottnál - ebben a turizmus számára kedvezőtlen időjárás is szerepet játszott. A japán földrengés okozta alkatrészellátási problémák tavasszal megtörték az elektronikai ipar ígéretes bővítési hullámát, és ebben a második félév sem hozott változást a még fennálló utánpótlási gondok mellett a válság kiújulása, a reálgazdaság lassulása miatt.

Az idei tapasztalatok alapján a cégek inkább a rugalmasabb foglalkoztatási formák, főleg a munkaerő-kölcsönzés mellett döntenek majd a második félévben is - mondta Kiss Judit. Hosszabb távon újabb bizonytalansági tényezőt jelenthet viszont, hogy egyelőre nem szerepel a kormány őszi törvényalkotási programjában az önálló jogszabályként tervezett munkaerő-kölcsönzési törvény. Így még ha az új Mt. januártól hatályos lesz is, egy fontos eszköz alkalmazási lehetősége bizonytalanná válik, ráadásul bár a kormány többször is megemlítette már, az ágazat még mindig nem tudja, mit is takar a közhasznú munkaerő-kölcsönző fogalma.