Visszatérő kismamák - segíti-e foglalkoztatásukat a járulékkedvezmény?

Az új munkatörvénykönyv nyomán a felmondási védelem csak addig jár a kismamáknak, amíg vissza nem térnek dolgozni. Vagyis ha valaki úgy dönt, hogy a gyermeke kétéves korában újra felveszi munkát, ezzel rögtön elbocsáthatóvá is válik.

"Tíz kisgyerekes anyából kilencet nem akar visszavenni a munkáltatója. Sajnos ez a valóság. Ez volt a régi munka törvénykönyve idején és van most is" - mondja Farkas Zsuzsanna munkajogász, aki önkéntesként is segíti a munkába visszatérni igyekvő anyákat. A különbség magyarázata szerinte az, hogy korábban úgynevezett állásidőt kellett fizetni a cégeknek, vagyis ha nem tudtak vagy nem akartak munkát adni a visszatérő nőnek, az alapbérét akkor is fizetniük kellett a gyerek hároméves koráig. Ez jelentős költséget jelentett a munkaadóknak, amitől július elsejével megszabadultak. Nem meglepő tehát, hogy jó néhány cég a kivárásra játszott, hogy július elseje után bocsáthassa el a visszatérni vágyó kisgyerekes munkavállalókat.

A munkahelyvédelmi akcióterv vonatkozó része, vagyis, hogy a gyesről és gyedről visszatérők után két évig nem kell járulékot fizetni, a szakember szerint számos kérdést vet fel. Egyrészt adja magát a kérdés, hogy miből fogják ezt finanszírozni, másrészt felmerül, hogy mi ebben az újdonság. Eddig is voltak járulékkedvezmények. A fő gond ugyanis tapasztalatai szerint nem a járulékokkal van, hanem azzal, hogy a munkáltatók számára a kisgyerekes anyák olyan problémát jelentenek, amellyel nem tudnak mit kezdeni. Egy kisgyerekes anya nem olyan hasznos, mint az a munkavállaló, akit gond nélkül lehet túlóráztatni. Farkas Zsuzsanna szerint a megoldás az lenne, ha a részmunkaidő, a távmunka és a más rugalmas foglalkoztatási formák bevezetését ösztönöznék államilag, mert ezeket a cégek maguktól nem fogják bevezetni. Pedig azoknak a nőknek, akik kisgyereket nevelnek és dolgozni is akarnak, a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetnék a megoldást.

Népszabadság