125 éve még felakasztották a szakszervezeti vezetőket

Az ipari forradalom korszaka egybeesett a munkásmozgalmak, szakszervezetek indulásával is, először 1817-ben Robert Owen fogalmazta meg a napi 8 órás munkaidő szükségességét, korábban ugyanis a 10-16 órás munka volt általános. Ezt követően viszony még évtizedeknek kellett eltelni ahhoz, hogy eredményeket is sikerüljön elérni, hiszen még 1886 május elsején is a nyolcórás munkaidő bevezetéséért szerveztek sztrájkot és tüntetést Chicagóban. Becslések szerint 30-40 ezer ember vonult fel, hogy követelje a rövidebb munkaidőt. Emellett más városokban is több tízezres tüntetéseket tartottak ugyanazon a napon.

Arra persze senki nem számított, hogy a többnapos sztrájk végül tragédiába torkollik, május 4-én a Haymarket téren történt az azóta legendássá vált "haymarketi affér", amikor egy máig nem azonosított anarchista tüntető dinamitot dobott a rendőrökre. Pedig még aznap is békésen indult a demonstráció, August Spikes szervező szerint 600 és 3000 között volt a résztvevők száma. Spikes egyébként a német nyelvű Arbeiter-Zeitung szerkesztője volt.

A merényletben összesen 11 ember, hét rendőr és négy tüntető vesztette életét. Később nyolc embert ítéltek el a zavargások miatt, a tüntetések négy szervezőjét pedig halálra ítélte a bíróság és 1887. november 11-én felakasztották őket. Két másik társuk, Michael Schwab és Samuel Fielden életfogytiglani börtönt kapott, Oscar Neeble-t pedig 15 évre ítélték. 1893-ban aztán valamennyi érintettet rehabilitáltak, de a kivégzett August Spies-t, Albert Parsonst, Adolph Fischert, és George Engelt ez már nem mentette meg a haláltól.

Egy társuk, Louis Lingg pedig az ítélet előtt a börtönben lett öngyilkos. Később sokat bírálták a bírósági eljárást, hiszen az egyértelmű volt, hogy nem a nyolc letartóztatott egyike dobta a bombát, ennek is volt köszönhető, hogy Illinois állam későbbi kormányzója a még életben maradt elítélteket kegyelemben részesítette.

A 125 évvel ezelőtti kivégzésekre, illetve a haymarketi afférra emlékezik ma a munka ünnepe, mely május elsején van. Négy évvel a Chicago-i zavargások után 1890-ben vonultak fel először világszerte a szakszervezetek, melyek még mindig a nyolcórás munkaidő bevezetését követelték.