13. havi fizetés és év végi bónuszok Magyarországon és Európában
A magyar munkavállalók alig több mint tizede kap 13. havi fizetést és közel minden ötödik dolgozó részesül év végi bónuszban - derül ki a Fizetesek.hu legújabb nemzetközi felméréséből.
A Fizetesek.hu bérfelmérő portál év végi kutatásából kiderült, hogy a magyar munkavállalók 13%-a kap 13. havi bért, átlagosan bruttó 270 ezer forint értékben. Ez a 295 ezer forintos országos bruttó átlagbér 91%-a. A felmérés tehát azt mutatja, hogy az ünnepek előtti „tizenharmadik“ hónap is közel annyit hoz, mint az év többi hónapja.
Az év végi bónusz annyiban különbözik az előző juttatástól, hogy ezt a decemberben utalt fizetéstől függetlenül, a cég éves és az alkalmazott egyéni teljesítménye alapján bírálják el, illetve osztják szét. Ebben a juttatásban a megkérdezett magyar munkavállalók 24%-a részesült, átlagosan 235 ezer forint értékben, ami az országos átlag 80%-a.
Hányan kapnak?
A 11 országban elvégzett nemzetközi kutatás eredményei alapján Horvátországban az alkalmazottak 44%-a kap 13. havi bért, Szlovéniában 33%, a legtöbb megkérdezett országban pedig 15% körüli az arány. Meglepő módon viszont a finn dolgozók mindössze 4%-a részesül ebben a juttatásban.
Az év végi bónuszok tekintetében a harmadik helyen állunk, már ami a megkérdezett országokat illeti: nálunk nagyobb arányban csak a szlovákok (27%) és a csehek (25%) kapnak ilyen juttatást. A finn dolgozók itt már jobban állnak, 19%-os aránnyal követnek minket. Szerbia mindkét esetben a hátsó régiókban szerepel: 13. havi bért 8%-uk, év végi bónuszt is csupán 10% kap.
Mennyit kapnak?
Nem mindegy azonban, hogy akik kapnak, azok mennyit kapnak. Magyarországon például a 11 ország közül a legmagasabb a 13. havi bér mértéke, utánunk pedig a szlovákok (250 ezer forintnak megfelelő euró) és a csehek (230 ezer forintnak megfelelő cseh korona) következnek. A szerbek hiába kapnak átlagosan csupán 150 ezer forintot (tehát kevesen kapnak kevés összeget), ez így is az országos átlagfizetés 86%-a.
A bónuszok tekintetében magasan a finnek viszik a prímet: átlagosan 750 ezer forintot kapnak év végén a finn dolgozók, érthető tehát, hogy miért nincs szükség náluk 13. havi bérre. A bónuszok nagyságának tekintetében Magyarországot még Litvánia (270 ezer forint) és Csehország (260 ezer forint) előzi meg.
Fotó: Pixabay
Az év végi bónusz annyiban különbözik az előző juttatástól, hogy ezt a decemberben utalt fizetéstől függetlenül, a cég éves és az alkalmazott egyéni teljesítménye alapján bírálják el, illetve osztják szét. Ebben a juttatásban a megkérdezett magyar munkavállalók 24%-a részesült, átlagosan 235 ezer forint értékben, ami az országos átlag 80%-a.
Hányan kapnak?
A 11 országban elvégzett nemzetközi kutatás eredményei alapján Horvátországban az alkalmazottak 44%-a kap 13. havi bért, Szlovéniában 33%, a legtöbb megkérdezett országban pedig 15% körüli az arány. Meglepő módon viszont a finn dolgozók mindössze 4%-a részesül ebben a juttatásban.
Az év végi bónuszok tekintetében a harmadik helyen állunk, már ami a megkérdezett országokat illeti: nálunk nagyobb arányban csak a szlovákok (27%) és a csehek (25%) kapnak ilyen juttatást. A finn dolgozók itt már jobban állnak, 19%-os aránnyal követnek minket. Szerbia mindkét esetben a hátsó régiókban szerepel: 13. havi bért 8%-uk, év végi bónuszt is csupán 10% kap.
Mennyit kapnak?
Nem mindegy azonban, hogy akik kapnak, azok mennyit kapnak. Magyarországon például a 11 ország közül a legmagasabb a 13. havi bér mértéke, utánunk pedig a szlovákok (250 ezer forintnak megfelelő euró) és a csehek (230 ezer forintnak megfelelő cseh korona) következnek. A szerbek hiába kapnak átlagosan csupán 150 ezer forintot (tehát kevesen kapnak kevés összeget), ez így is az országos átlagfizetés 86%-a.
A bónuszok tekintetében magasan a finnek viszik a prímet: átlagosan 750 ezer forintot kapnak év végén a finn dolgozók, érthető tehát, hogy miért nincs szükség náluk 13. havi bérre. A bónuszok nagyságának tekintetében Magyarországot még Litvánia (270 ezer forint) és Csehország (260 ezer forint) előzi meg.
Fotó: Pixabay
A hitelesség, az elfogadás, a megértés attitűdjét „létezési módként” megvalósító szülők, tanárok, vezetők jobbá tették az életet azáltal, hogy bevitték a személyközpontú megközelítést a családba, az iskolába, a munkahelyre.
Gyászol a cég - mi a HR szerepe?
Hangyák és tehenek - Mihalik Judit könyvajánlója