A férfi diákok többet keresnek, mint a nők, ekkora volt a diák órabér tavaly

A március 10-én megjelent Tudatos Diák Bérfelmérés 2025 című kiadvány a magyar diákmunkaerőpiac sajátosságait és a 2024-25-ös év trendjeit vizsgálja. 

A diákbérek és munkaidő alakulása és az iparági különbségek

A felmérés szerint a diákbérek tovább emelkedtek az elmúlt évhez képest. Míg 2024-ben az átlagos diák órabér bruttó 1.920 Ft volt, addig 2025-re ez az összeg bruttó 2.100 Ft-ra nőtt, ami 9,4%-os növekedést jelent. Az órabéremelkedés hátterében az inflációs hatások mellett a megnövekedett munkaerő-kereslet állhat. Emellett a minimálbér 9%-os és a garantált bérminimum 7%-os növekedése is hatással van a diákok bérének növekedésére.

A bérszintek ugyanakkor iparáganként jelentős eltéréseket mutatnak.  2024 után ismét a Műszaki, mérnök és IT szektorban számíthatnak a legmagasabb órabérre a diákok, ebben az iparágban akár 2.500 FT feletti órabérek is elérhetőek. Ezt követi a rangsorban a Gyártás és logisztika iparága, és a Kereskedelem iparág zárja a sort a legalacsonyabb átlagos bruttó órabérrel. Összehasonlítva a 2024-es kutatási eredményekkel, kimutattuk, hogy a Gyártás és logisztika iparágban nőttek a legdinamikusabban a bérek, míg a Turizmus és kereskedelem szektorban a növekedés mértéke csak minimális.

Fontos megemlíteni, hogy a kitöltők több mint felének nem növekedett a bére az elmúlt évben.

Míg az órabérek esetében átlagosan 9%-os volt növekedés , addig a diákok által ledolgozott óraszámok több, mint 20%.kal növekedtek egy év alatt. A kitöltők átlagosan 24 órát dolgoznak egy héten.

Nemek közötti bérkülönbségek és juttatások

A kutatás idén is rámutatott arra, hogy a férfi és női diákok keresete között továbbra is eltérések tapasztalhatóak. A férfiak átlagos órabére 2.200 Ft, míg a nőké 2.060 Ft, ami azt jelenti, hogy bár a különbség csökkent az előző évekhez képest, még mindig nem szűnt meg teljesen.

A diákok béren kívüli juttatásai terén is történtek változások. Tavalyihoz képest több diák részesül kiegészítő javadalmazásban, legyen ez étkezési támogatás, vásárlási kedvezmény, hétvégi/ünnepnapi extra bér vagy havi/éves bónusz. A válaszadók 53%-a jelezte, hogy kap valamilyen extra juttatást, amely jelentős javulás a tavalyi 39%-hoz képest. 

A diákok tapasztalata és motivációi

A diákmunka nemcsak a tanulmányok melletti jövedelemszerzésről szól, hanem tapasztalatot szerezve megalapozhatják a karrierjüket. A kutatás szerint a diákok 50%-a már legalább két év munkatapasztalattal rendelkezik, azonban a legtöbben csupán 3-12 hónapig maradnak egy adott munkahelyen. A gyakori munkahelyváltás a diákok kiváló alkalmazkodóképességére utal és azt mutatja, hogy a fiatalok aktívan keresik a legjobb munkalehetőségeket.

A motivációkat tekintve az idei felmérésben is három fő tényező dominál: a rugalmas munkaidő, a versenyképes bérezés és a szakmai fejlődési lehetőségek. Ezek mellett egyre többen keresnek olyan pozíciókat, ahol hosszú távú karrierlehetőség is adott, illetve a minimum és maximum heti óraszám és a lokáció is fontos szempont a diákok munkakeresése során.

Megélhetési források és munkavégzési szokások

A diákok megélhetése továbbra is több forrásból tevődik össze. A válaszadók 60%-a jelölte meg a diákmunka bevételét fő jövedelmi forrásaként, míg 20%-uk családi támogatásból, 5%-uk pedig ösztöndíjból fedezi kiadásait. Idén a diákok nagyobb arányban támaszkodnak kizárólag a diákmunkából származó jövedelmükre, hiszen 2024-ben az állandó diákmunka csak 32%-ot tett ki a megélhetésükben.

A home office munkarendű munkák aránya alig változott, a diákok 68%-a továbbra is személyes jelenlétet igénylő munkát végez, míg a válaszadók fennmaradó része hibrid vagy teljes home office keretében dolgozik. A felmérés kiterjedt a diákok lakhatási jellegzetességeire is, amelyből kiderült, hogy a diákok majdnem fele még családi lakásban él, míg a felmérésben résztvevők harmada az albérletet jelölte meg lakhatási formaként.

fotó: unsplash