Számításuk szerint mintegy 30 ezer diák vesz részt a tavalyi 29 ezerrel szemben - mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Hogyan küzdhetnek meg a nagyvállalatok a nyári szabadságolással? Mit tehetnek a vezetők, ha nem szeretnének szembesülni a kevesebb dolgozó miatti termelésvisszaeséssel? „Nyáron a szünetelő diákok felválthatják a szüleik generációját. A Z generációs, 16-17 éves fiatalok lelkesek, szívesen dolgoznak és valódi problémamegoldást nyújthatnak a nyári szabadságolások miatti munkaerőkiesésre” - hívta fel a figyelmünket Virág Viktor a MADS Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja.

Aki diák vagy volt valaha diák, pontosan tudja milyen időt rabló és körülményes megfelelő diákmunkát találni akár nyárra, akár év közben suli mellé. A CSAKDIÁK térképes munkakereső alkalmazás ingyenes és csak a diákok részére készült.

A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak, bejelentésükre, adózásukra - a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével - ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Farkas Gergely (Jobbik) a diákmunka körülményeiről kérdezte Tállai Andrást az Országgyűlés ülésén.

A Pénzügyminisztérium 2019-ben is meghirdeti a Nyári diákmunka programot, amelynek keretében mintegy 30 ezer diák kaphat munkalehetőséget - közölte Varga Mihály az MTI-vel.

Pályakezdőként talán nem is létezik nagyobb kihívás, mint összeállítani egy igazán ütős, hatásos életrajzot, mely garantálja az álomállás megkaparintását. Lássuk, hogy mit javasol a friss diplomásoknak Dr. Király Zsolt, a Budapesti Metropolitan Egyetem emberi erőforrások alapképzésének szakvezetője!

Ma már a cégek jelentős része is másként áll a diák munkavállalókhoz, mint korábban, és a diákok is tudatosabbak a munka megválasztása során. Az iskolaszövetkezetek tapasztalata szerint nyáron átlagosan 40%-kal, de van ahol akár 50%-kal is megnő a munkát kereső diákok száma. Az iskolaszünetben jóval többen vállalnak munkát a fiatalabb, középiskolás korosztályból is. Az órabérek emelkedtek a tavalyi évhez képest is, így a fővárosban már általában 1100 forintos órabér felett dolgoznak a diákok, ami akár 1400 forintig is felmehet szaktudást igénylő munkák esetén.

Közeleg a vizsgaidőszak vége, ami minden évben a diákok tömeges megjelenését eredményezi a iskolaszövetkezetek irodájában. Nem csak a diákoknak fontos a nyáron végzett diákmunka, hanem munkáltatói oldalon is az igények jelentős növekedése mutatkozik a diák munkavállalók iránt ebben az időszakban. Sok helyen az egész évben égető munkaerőhiányukat próbálják meg a nyári szünidejüket töltő diákokkal ellensúlyozni.

A tanév végének közeledtével, a nyári szünet előtt máris érezhetően nőtt a munkát kereső diákok száma. Azok a fiatalok, akik nyáron dolgozni szeretnének, már most elkezdik felmérni a lehetőségeiket, hogy a nyárra biztos helyük legyen.

Harminc vagy negyven évvel ezelőtt a diákmunka alatt azt értettük, hogy míg az osztálytársak a strandon süttették magukat, addig az egy hónapos roboton résztvevő „boldog tanulóifjúság” öltözőket vagy gyárudvarokat takarított, vagy a szántóföldön kapált, címerezett. Mára a munkaerő-piaci helyzet átrendeződése miatt a diákmunka jellege és jelentősége teljesen megváltozott. A tinédzser munkavállalók szerepe alaposan felértékelődött; már nem a leglesajnáltabb, hanem a szakmai hozzáértést igénylő pozíciókban is ott vannak. Ráadásul, nemcsak a kánikulában.

Az elmúlt években - sok más ágazat mellett - a diákmunkát szervező iskolaszövetkezeteket sem kímélte a munkaerőhiány: 2010-hez képest mostanra eltűnt a felsőoktatásban tanuló diákok egyharmada. Csökkent a férőhelyek száma az egyetemeken, és egyre több magyar diák megy külföldre továbbtanulni. A vonatkozó törvények szerint, ha a magyar diák hazajön nyári szünetre, de nem Magyarországon jár iskolába/egyetemre, akkor nem foglalkoztatható iskolaszövetkezeti kedvezménnyel. A hazánkban tanuló külföldi diákok viszont igen…

Lassan belefáradtunk a munkaerőhiány miatti panaszkodásba, miközben az orrunk előtt hevernek olyan alternatívák is, amelyekhez még mindig nincs elég bizalom a munkáltatók részéről. Fiatal, gyors, nyelvet beszélő munkaerőre vágyunk, de nem használjuk ki eléggé a diákmunkában rejlő potenciált, pedig ez mindhárom félnek megéri: diákoknak, munkáltatóknak és iskolaszövetkezeteknek egyaránt. Míg nyugaton ez a foglalkoztatási forma már a 80-as években komoly munkaerő-piaci tényező volt, Magyarországon még meg kell tanulnunk bízni a diákokban ahhoz, hogy stratégiai partnerekként tekinthessünk rájuk a munka világában.

Írásos szerződés, minimálbér, túlmunka és inspiráció. A legfontosabb szempontokat gyűjtötte össze a diákmunkát vállalóknak a MADS - Márton Áron Iskolaszövetkezet, hogy a legelső tapasztalat szerzések a munka világában ne csak tanulságosak, de korrektek is legyenek.