A gyorséttermekben a nyári szezonnal nemcsak a vendégforgalom nő meg, de a dolgozók iránti igény is. A Budapesten működő nagyobb láncok – mint a McDonald's, Burger King, Bellozzo és KFC – már tavasszal megkezdik a toborzást, különös tekintettel a diákmunkásokra. A Pénzcentrum összehasonlította a bérezési és egyéb kondíciókat, cikkükből kiderül, melyik cégnél éri meg leginkább dolgozni.

Jelentősen emelkedett az EFO keretében alkalmazott munkavállalók után fizetendő napi közteher mértéke.

A felsőoktatásban tanuló magyar diákok 7%-a jár külföldi egyetemre, akiket főként az ottani oktatás színvonala és az elérhető életminőség vonz - derül ki az Engame Akadémia legfrissebb kutatásából. Aki már végzett, közülük 40 százalék tért haza. Aki még tanul, 27 százalék jönne vissza, egyharmad bizonytalan. Mi tart kint, mi húz haza? Mi kellene ahhoz, hogy még többen jöjjenek vissza?

A home office munkarendű munkák aránya alig változott, a diákok 68%-a továbbra is személyes jelenlétet igénylő munkát végez.

Ez jelenlegi anyagi lehetőségeik körülbelül hatszorosa. Az összegből 94% étkezésre, 82% prémium előfizetésekre, 80% szórakozásra költene. Többek között ez is kiderül a Z-generációt átfogóan felmérő friss kutatásból, amely feltárja továbbá az első “digitális bennszülött” generáció értékrendjét, vásárlási preferenciáit is.

Nyugat-Európában a diákmunkának megbecsült hagyománya van. A munkát vállaló hallgatók száma folyamatosan emelkedik Közép- és Kelet-Európában is, de nálunk még mindig alacsonyabb a dolgozó egyetemisták és diákok aránya. A tanulás melletti munkának egyaránt van előnye és hátránya, azonban sok esetben a fiatalok a munkavállalást nem választási lehetőségként, hanem a megélhetéshez szükséges kényszerű vállalásnak élik meg. El kell telnie egy kis időnek, mire felismerik, hogy milyen nagy előnyt szereznek ezzel a gyakorlati tudással a munkaerőpiacon.

Az idei minimálbér-emelés a diákbérekre is jelentős hatással van, miközben a fiatalokat érintő adókedvezmények és a gyakornoki munkákban egyre elterjedtebb home office lehetősége tovább növeli a diákok álláskeresési kedvét. A diák órabérek alakulása nagyban függ a munka jellegétől és a földrajzi elhelyezkedéstől, de a 25 év alattiak szja-mentességének korlátjait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Milyen diákmunka-trendek várhatóak 2025-ben, mely területeken lehet a legtöbbet keresni diákként, és hogyan érdemes kihasználni a diákstátusszal járó előnyöket? A Mind-Diák Szövetkezet vezetője összegzi a legfontosabb tudnivalókat.

Rendkívül fontos életállomás a pályaválasztás, ám az érintettek eltérően látják ebben a saját szerepüket. Minden második szülő állítja, hogy a továbbtanulásról közösen határozott a gyermekével, bár ezzel a megkérdezett kamaszoknak csak a 15 százaléka ért egyet. Tízből hat fiatal úgy látja: a döntés felelőssége javarészt az övé volt, minden harmadik pedig teljesen egyedül döntött a jövőjéről – derül ki az UniCredit Bank reprezentatív kutatásából, amely a 15–19 éves kamaszok és szüleik továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos döntéseinek a hátterét vizsgálta.

Az egyre feszesebb munkaerőpiac egyre több új megoldást eredményez: távmunka, jólléti stratégia, digitalizáció, nyugdíjasok visszahívása. Ezen kívül hol lehet még munkaerő-tartalék, ha egy állam nem a bevándorlásban gondolkodik? Egy csehországi törvénymódosítás kinyitott egy kaput az alfa generáció (2010-2025) előtt, hogy ők is minél előbb bevonódhassanak a munkaerőpiacra - hívta fel a figyelmet Szegedi Andrea, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda idén negyedik alkalommal hirdette meg jogesetmegoldó versenyét, a KPMG Jövőépítők Programot a magyarországi egyetemek joghallgatói részére. A pályázati felhívásra több mint 100 diák jelentkezett, közülük választották ki a legjobbakat, akiknek a KPMG gyakornoki lehetőséget ajánlott fel.

Több mint 3 millió órát dolgoztak a diákok a Meló-Diák hálózatában 2024 nyarán, az átlagos órabér meghaladta az 1930 forintot – mondta el Kott Zoltán elnök-vezérigazgató egy sajtóközlemény szerint.

Az egyre inkább szakemberhiánnyal küzdő magyar munkaerőpiac egyik megoldása lehet a sok közül a Magyarországon tanuló külföldi diákok bevonása. Számos előnye lehet alkalmazásuknak - derült ki a Kaluzsa Attila, a Fürge Diák iskolaszövetkezet régiós vezetőjének egy közelmúltbeli konferencián tartott előadásából. Elárulta azt is, hányan dolgoznak már közülük hazánkban. Megszólalt egy náluk dolgozó külföldi fiatal is.

Az euDiákok Iskolaszövetkezet és az UNIside közös kutatása a diákok munkavállalási szokásait és motivációit vizsgálta, kiemelten fókuszálva az egyetemisták és középiskolások eltérő attitűdjeire, munkahelyválasztási preferenciáikra. Az online kérdőívet 1412 fő töltötte ki, akik többségében budapesti, 18-24 év közötti fiatalok, és nagy részük jelenleg is diákmunkát végez. A felmérés során világossá vált, hogy a vizsgált csoportok munkavállalási szokásai és motivációi között jelentős különbségek vannak.

A kormány idén tizenkettedik alkalommal hirdette meg a Nyári diákmunka programot, amelyben a tervezett 20 ezer fő helyett összesen közel 29 ezren vettek részt. Az eredeti, 3,8 milliárd forintos keretösszeg a többszöri vármegyei ráemeléseknek köszönhetően több mint 4,3 milliárd forintra nőtt, ami lehetővé tette még több diák nyári foglalkoztatását - írta kedden publikált összefoglalójában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.