A gyártás és a kereskedelem szívja fel a diákmunkásokat

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a diákmunkásoknak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapniuk a minimálbért, ami napi 8 órás teljes munkaidőre bruttó 98 ezer forint.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában kiemeli: fő szabály szerint az létesíthet munkaviszonyt, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételes szabályként azonban az iskolai szünet tartama alatt munkát vállalhat az is, aki a 15. életévét betöltötte és nappali tagozatos oktatási intézményben tanul.

A munkaviszonyt létesítő munkaszerződést kötelezően írásba kell foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége. A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkezni kell továbbá a munkaviszony tartamáról és a munkavégzés helyéről.

A munkaügyi hivatal hangsúlyozza: a munkaviszony létrejöttét legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig be kell jelenteni az adóhatóságnak is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás "feketének" minősül.

A munkaszerződés és a bejelentés hiánya - amellett, hogy a későbbi nyugdíj szempontjából ezt a munkaviszonyt nem veszik majd figyelembe szolgálati időként - egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem - vagy nem a remélt mértékben - kapja meg a munkabérét - írja az NMH.

Gyakori foglalkoztatási forma a diákok esetében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. Ilyenkor a diák tagsági és munkaviszonyt létesít az iskolaszövetkezettel, mely biztosítja számára a munkalehetőséget. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás előnye, hogy a diák mögött ott áll az erősebb pozíciókkal rendelkező iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára - véli a munkaügyi hivatal.

Felhívja a figyelmet az NMH arra is, hogy a munkavégzésnek a Munka törvénykönyve szerint vannak korlátai a fiatalkorúaknál, így például nem végezhetnek éjszakai munkát, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el számukra.

A nyári munkát végző fiatalt is megilleti az éves rendes szabadság. Általános szabály szerint a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság nyilvánvalóan nem jöhet számításba, viszont a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére az alapszabadságon túl további - évi - 5 munkanap pótszabadság is jár.

A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20 plusz 5 nap szabadság 1/12-ed része, 2 munkanap szabadság jár.

A diák munkavállaló esetében többnyire az a helyzet, hogy a neki járó szabadságot - a foglalkoztatás rövidsége miatt - nem veszik ki természetben; ekkor a munkaviszony befejeződésével a munkáltatónak a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani (vagyis 1 hónapi foglalkoztatás esetén a megállapított havi munkabér mellett szabadságmegváltás címén további 2 napi munkabért is ki kell fizetnie).

A DIÁKÉSZ MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: nyelvismerettel, szakmai tudással tudnak a legkönnyebb elhelyezkedni a diákok, és többnyire az ilyen elvárásokat támasztó munkákért kínálják a legjobb fizetéseket.

A szövetség szerint elsősorban a gyártás, a kereskedelem és a mezőgazdaság területére betanított munkákra keresnek diákokat, ezenkívül különösen nagy a kereslet például a programozók, fordítók iránt. Valamennyi ágazatban kínálnak irodai adminisztratív munkákat, várják a jelentkezőket nyelvtudást vagy számítógépes ismereteket igénylő szakmai feladatokra, gyakornoki programokba, valamint marketing, promóciós és hostess munkákra. Nyáron a mezőgazdasági munkák aránya emelkedik meg leginkább, de a szabadságolások miatt minden ágazatban több diákot vesznek fel - olvasható a közleményben.

Azoknak a diákoknak, akik nem iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát, érdemes odafigyelniük arra, hogy feltétlenül kössenek szerződést a munkába állás előtt, és térjenek ki annak részleteire is. Azt is jó, ha tudják a diákok, hogy amikor egy vállalkozás bejelenti őket, akkor elveszítik a pályakezdőknek járó kedvezményeket, és ez például egy egyhónapos munka esetében inkább hátrány, mint előny - hívja fel a figyelmet a szövetség.

A bérezés kapcsán a DIÁKÉSZ kifejti: a minimálbér a legjellemzőbb, a munkák 70-75 százalékáért 564 forintot fizetnek óránként. Irodai és szakmai munkakörökben 600-1000 forint a munkabér, a gyakornoki programokban pedig 130-150 000 forintot lehet keresni havonta.

Az iskolaszövetkezetek Magyarországon évente mintegy 130 000 nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó gyakorlati munkatapasztalat-szerzési, kapcsolatteremtési, legális pénzkereseti lehetőséget. Aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátorként működnek és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítésében is egyre nagyobb szerepet játszanak - hangsúlyozza a DIÁKÉSZ.