A munkaerőhiányon is enyhíthet a megváltozott munkaképességűek alkalmazása

A Prohuman szakemberei szerint az égető munkaerőhiány kapcsán is érdemes lenne minél több cégnek végiggondolnia, hogy miként vonhatna be megváltozott munkaképességgel rendelkező embereket a foglalkoztatásba.

„Ha megoldást nem is, de tartalékot még mindenképpen jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek bevonása, foglalkoztatása. Tapasztalataink szerint sok esetben pusztán azért nem lépnek a vállalatok ebbe az irányba, mert attól tartanak, hogy olyan követelményeknek kellene megfelelniük, amelyeket nem tudnának teljesíteni. Holott csupán egy kis odafigyeléssel könnyedén megoldható a legtöbb esetben, hogy egy fogyatékossággal vagy egészségkárosodással élő honfitársunk értékes és hatékony tagja lehessen egy csapatnak, vállalatnak” – mondta el Ignácz Béla, a HR szolgáltató ügyvezető igazgatója.

Egyre többen, de még mindig nem elegen

Az elmúlt nagyjából 10 évben 18%-ról 44%-ra nőtt azon megváltozott munkaképességű emberek aránya, akik dolgoznak. Mindez mutatja, hogy ez a foglakoztatási forma kezd Magyarországon is egyre elterjedtebbé válni, de még mindig elmarad az 50%-os EU-s átlagtól. A statisztikák szerint hazánkban nagyjából 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik, azonban a jó gyakorlatok tanulmányozásával, átvételével és a támogatói környezet fejlesztésével ez a szám még tovább növelhető.

Pozitív hatások sok irányban

„A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása nemcsak az ő életükre van óriási hatással, hanem közvetlen kollégáikra és magukra a foglalkoztató szervezetekre is. Gyakori tapasztalat, hogy ahol megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak egy csapatban, ott befogadóbb munkahelyi légkör alakul ki, és az élet minden területén nyitottabbá teszi a munkatársakat. Ennek eredményeként erősödik az összetartozás és a csapategység, ami pozitív hatással van a munkatársak lojalitására és ezzel csökkenteni tudja a fluktuációt, de sok esetben a termelékenységet is jótékonyan befolyásolja” – emelte ki Ignácz Béla.