A társadalombiztosítás Magyarországon

A társadalombiztosításról általánosságban

A társadalombiztosítás járulékát minden magyar állampolgár köteles közvetett vagy közvetlen módon maga után fizetni. Pontosabban fogalmazva ez azokra érvényes, akik életmódszerűen tartózkodnak Magyarországon. Magyar állampolgárság, de külföldi élet során nem kell ebbe az országba fizetni. Fordított esetben pedig, amikor a külföldi állampolgár tartózkodik Magyarországon, ajánlott. A társadalombiztosítás befizetése a kiskorúakra és a nyugdíjasokra is érvényes, a befizetés náluk azonban az iskola és a nyugdíj által történik, illetve ugyanez vonatkozik az otthon lévő nemrégiben szült anyukáknál is. A befizetett járulékért cserébe mindenki jogosult az állami orvosi kezelésre.

A főszabály szerint a konkrét ellátás a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási helyen történik meg. Az adott rendelő területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik, így a törvény szerint nem tagadhatja meg az ott élőktől az ellátást. Ugyanúgy kötelesek kezelni azokat az eseteket is, amelyek sürgősséginek minősülnek vagy a fellépő probléma a későbbiekben komolyabb károsodást okozhat. Mindezek mellett lehetőség van arra is, hogy a lakóhelytől/tartózkodási helytől függetlenül megtörténjen az ellátás, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a fogadó rendelő beleegyezik, illetve valamilyen komolyabb egészségügyi probléma áll fenn.

A TB járulékának az összege a minimálbér emelésével a 2019-es évben ismét növekedett. A tavalyi 7320 forint helyett a mostani összes havi 7500 forint, ami napi szintre lebontva 250 forintot jelent.

Hogyan zajlik a társadalombiztosítási járulék befizetése?

Az államnak teljesen mindegy, milyen módon történik meg a kifizetés, a lényeg, hogy minden hónapban be legyen fizetve a járulék összege. Ezt a folyó hónap tizenkettedik napjáig kell csekk vagy utalás útján elintézni abban az esetben, ha valaki úgy dönt, nem a munkáltatón keresztül, hanem egyénileg akarja ezt intézni. Ez a munkanélküliség esetében is fennáll. A munkahely elvesztését tizenöt napon belül jelenteni kell, de a TB fizetés kötelessége csak a negyvenötödik nap lejárta után érvényes, ugyanis ez ideig passzív jogon minden munkanélkülinek jár az egészségügyi ellátás. Az álláskeresési járulékra jogosultaknál, amit maximum kilencven napig folyósítanak, nem kell kifizetni a TB díját, mert az már levonásra került a kézhez kapott összegből.

Biztosítottnak számít minden olyan személy, aki Magyarországon áll alkalmazotti státuszban, iskolai jogviszonnyal rendelkező diákok és egyetemista/főiskolai hallgatók, egyéni és társas adózók, kisadózók, mezőgazdasági őstermelők és a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő személyek. Minden más esetben valamilyen egyéb formában fizetendő a járulék (például a kismamáknál vagy a katonai szolgálatot teljesítőknél). Ha ez elmarad, az adóhatóság akár visszamenőleg is kiszabhatja a be nem fizetett összeg teljes díját.

Mire jogosult a biztosított?

Az orvosi ellátással kapcsolatban a társadalombiztosítási rendszer megkülönbözteti a teljesen támogatott és a részben támogatott eljárásokat. Az ezzel kapcsolatos törvény pontosan meghatározza, hogy melyik eljárás melyik kategóriába esik, így a NEAK-nél (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) bárki tájékozódhat ezzel kapcsolatban.

A teljesen támogatott biztosítási típusba tartoznak azok az ellátások, amelyeknek célja a megelőzés és a betegségek, elváltozások szűrése. Ez mind a kiskorúakra, mind a fiatalkorúakra és mind a felnőttekre is érvényes. Bárhol kötelesek ellátni akkor, ha sürgősségi esetről van szó. A NEAK szintén vezet egy pontos listát, ami az ilyen incidenseket taglalja. A lényege, hogy akkor áll fenn a sürgősségi kezelés kötelezettsége, ha az adott orvosi probléma életveszélyt okoz vagy hosszútávú, maradandó károsodást. A biztosítás nem csupán az alapellátásra, de a szakorvosi rendelésre is érvényes, ahová a háziorvos utalja be a személyt megfelelő indokkal. Ugyanezek a kritériumok vonatkoznak a fogorvosok és a szájsebészek esetében is. A rendszeres ellenőrzések (felnőtteknél éves, fiatalabbaknál fél éves), a sürgősségi problémák, a szűrővizsgálatokra és a fogakat, szájat károsító elváltozások mind-mind ez alá tartoznak. Részleges térítési díjat kell fizetni akkor, ha a beteg célja a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló kezelés abban az esetben, ha az nem egy fejlődési rendellenesség miatt valósul meg. Nem támogatják teljes mértékben a rágóképesség helyreállítása miatti fogpótlást és a 18 éves kor alatt és a alkalmazott fogszabályozó készüléket sem. A részleges térítési díjnál a biztosítás csupán az orvosi munkát állja, a készüléket magát nem.