A Volán sofőrjeinek többsége nem kapja meg a szakmai bérminimumot

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) egyetért a kormány 3 éves bérfelzárkóztatási programjának szándékával az állami tulajdonú társaságcsoportoknál.

A szövetséghez tartozó tagszervezetek 3 éves ütemezéssel 50%-os bérfejlesztési igényt fogalmaztak meg.

A kormány 4 nagy állami társaságcsoportnál (MÁV, Posta, Volán-csoport, Víziközmű) 3 évre 30%-os bérfelzárkóztatási program mellett döntött. Az érdekvédők szerint a kormány bérkiajánlásának tükrében az első évre kell a legnagyobb anyagi erőket mozgósítani, mivel a legidőszerűbb most csillapítani az egyre drámaibbá váló munkaerő-elvándorlást.

A volános szakszervezetek tarthatatlannak tartják, hogy egy nemzetstratégiai ágazat bruttó átlagkeresete közel 30 ezer forinttal elmarad a nemzetgazdasági átlagtól. A képet tovább rontja, hogy a szakmai szintű átlagkeresetet a munkavállalói állomány 55-60 %-át kitevő autóbuszvezető jelentős túlóra-mennyisége, pótlékai és jutalékai emelik meg.

Az érdekvédők elfogadhatatlannak tartják, hogy a 2017. évi szakmai bérminimumot (161 ezer Ft) az autóbuszvezetők 60-70%-ának az alapbére (órabére) nem éri el. 926 Ft-os órabér felel meg a garantált bérminimumnak. A Volán-portfólióban 850-860 Ft az átlagórabér. A KMSZ szerint hasonlóan szerény bérezésű a javító-karbantartó állomány.

Állítják, amennyiben nem lesz markáns bérfejlesztés, erős mozgás indulhat el a képzett műszakiak körében. Ez pedig a buszok átlagéletkorát tekintve, veszélyes lehet. Ugyancsak elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek, hogy bérfejlesztéskor a szellemi állomány egyre inkább háttérbe szorul.

Esetükben 2016-ban 190 ezer forint bruttó átlagkereset felett kezdetben hallani sem akart a tulajdonos bérfejlesztésről.

A szakszervezetek kiemelik, hogy a szörnyű veronai buszbaleset még erőteljesebben reflektorfénybe helyezte az autóbuszvezetők fizikai, mentális, fiziológiai állapotának és az autóbuszok műszaki, esztétikai megfelelésének kérdését.

Mennyit túlóráznak a buszsofőrök, milyen munkakörülmények között végzik felelősségteljes munkájukat és milyen egzisztenciális viszonyok övezik mindennapjaikat? - sorjáznak a sarkalatos kérdések, amelyek alapjaiban meghatározzák a közúti közösségi közlekedés jövőjének feltételrendszerét.