Amikor a munkaadó visszavonja az állásajánlatot - mi lehet az oka és mit tehet jelentkező?

A BBC számolt be a 25 éves Michael esetéről, aki hosszú felvételi eljárás után májusban állásajánlatot kapott egy torontói székhelyű technológiai startupcéghez. Amikor átküldték neki a szerződést, megemlítették, hogy a próbaidő után egy sor juttatás jár a dolgozóknak. Már csak annyi volt hátra, hogy Michael aláírja a szerződést és továbbítsa a referenciáit. "A szerződés homályos volt" - magyarázta Michael, akinek vezetéknevét munkaügyi okokból nem közölték. A férfi később egy e-mailben rákérdezett a juttatásokra, valamint a cégnél való előmeneteli lehetőségekre.

Michael úgy tervezte, hogy amint leendő munkaadója válaszol, elküldi a referenciáit. Az e-mail egy nappal később érkezett meg, de meglepő fejleményeket tartalmazott. "Egy rövid e-mailt kaptam a vezérigazgatótól, aki közölte, hogy úgy döntöttek, más irányban mennek tovább , visszamondják az állásajánlatot" - mondja. A kommunikáció itt meg is szakadt. Michaelt úgy küldték el, mintha az állás soha nem is létezett volna. Mivel a munkáltató nem adott magyarázatot, Michael csak találgatni tudott, de nem ő az egyetlen, akinek az elmúlt hónapokban visszavonták az állásajánlatát.

Mint a BBC írja, az olyan területeken, mint például a technológiai ágazatok, az iparági lassulás miatt egyes vállalatok elkezdték csökkenteni a munkaerő-felvételt, akár felvételi létszámstop, akár elbocsátások révén.  Sokan számotlak be olyan esetről, hogy valaki új állást kapott, de azt később visszavonták.

Az aláírt szerződés sem garancia

A jelöltek azt feltételezhetik, hogy amint megkapják az e-mailben küldött ajánlatot és elvégezték a papírmunkát, az állás az övék. Az ajánlatok azonban még ezután is semmissé válhatnak, akár azután is, hogy mindkét fél aláírta a szerződést.  A vállalatok általában akkor vonhatják vissza az ajánlatot, ha a jelölt nem felel meg a háttérellenőrzésen vagy gond van a referenciáival. Előfordulhat olyan nagyon ritka eset is, hogy a jelölt elbukott az utolsó akadályon és a vállalat meggondolta magát. Jelenleg azonban ennél összetettebb gazdasági összefüggések állnak a jelenség hátterében. Az egyik tényező, hogy a növekedésben lévő vállalatoknak, melyek az elmúlt két évben teljes gőzzel működtek, a recessziótól való félelem miatt csökkenteniük kellett a munkaerőfelvételt.  A Glassdoor weboldal statisztikái szerint 2022 januárja és júliusa közt  217%-kal nőtt a visszavont állások száma. "Sok vállalat, amely gyorsan feltöltötte a létszámot, most nagyon gyorsan kénytelen csökkenteni" - magyarázza Charley Cooper kommunikációs vezető. "Emiatt a cég elbocsátásokra, a munkaerő-felvétel befagyasztására és szélsőséges esetekben az ajánlatok visszavonására kényszerül”. Az állásajánlatok visszavonása általában az utolsó megoldás, amikor a vállalat üzleti kilátásai annyira megváltoztak, hogy vissza kell vonnia a korábbi felvételi terveket.

Míg a cég számára az ajánlat visszavonása racionális döntés, a jelölt számára, aki az új állás  miatt hozhatott hosszú távú döntéseket, komoly csapás lehet. Aláírt szerződés nélkül, mint Michael esetében, az ajánlatot a munkáltató saját belátása szerint visszavonhatja. De még ha a hivatalos feltételekről meg is állapodtak, a munkavállalóknak korlátozott jogorvoslati lehetőségük van, ha a vállalat úgy dönt, hogy visszalép.

Bár az aláírt szerződés azt jelenti, hogy az alkalmazottnak bizonyos garanciái vannak a foglalkoztatásra vonatkozóan, a gyakorlatban ez nem így van: a munkáltató bármikor visszavonhatja az elfogadott ajánlatot, és meg sem kell indokolnia. Az Egyesült Államokban a vállalatnak nincs jogi kötelezettsége, hogy bármit is fizessen a leendő munkavállalónak. Az Egyesült Királyságban a munkavállalónak csak a felmondási időre megállapított bér jár. "Lehetséges, hogy egy állásajánlatot azért mondanak vissza, mert a munkáltató igényei megváltoztak" - magyarázza Rebecca Thornley-Gibson, a londoni székhelyű DMH Stallard ügyvédi iroda munkaügyi csoportjának partnere.

Amikor egy vállalat arra kényszerül, hogy visszavonjon egy állásajánlatot, Cooper szerint fontos szerepet kap a kommunikáció. A munkáltatókon és a vezetőkön múlik, hogy őszinték, következetesek legyenek, érthetően megindokolják a döntésüket. Ha nem sikerül megmagyarázni a döntést az érintettnek, nagy a valószínűsége, hogy az illető az interneten is nyilvánosságra hozza az esetet, ami hosszú távon is negatív következményekkel járhat a vállalat számára, legyen szó a toborzásról vagy a jelenlegi dolgozóinak megtartásáról.

BBC

fotó: unsplash