Átlagkereset

A KSH 2023-tól már nem csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatait veszi alapul a bérstatisztikákban, hanem minden vállalkozást. Ezen kívül továbbra is benne szerepelnek, valamennyi költségvetési intézmény és a nonprofit szervezetek adatai. A hivatal a havi kereset- és létszáminformációkat egyrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett járulékbevallásból, másrészt a – Központosított Illetményszámfejtési Rendszerbe tartozó költségvetési szervezetek vonatkozásában – a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és teszi közzé.

Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.
Bruttó rendszeres kereset: a bruttó kereset és az ún. nem rendszeres kereseti elemek különbsége (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés). 2019-től ennek a mutatónak a havi értéke részben becsléssel kerül előállításra.
Nettó kereset (kedvezmények figyelembevétele nélkül): a bruttó átlagkeresetből gazdálkodó szervezetenként a munkavállalót terhelő közterhek, azaz a munkaerőpiaci járulék, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék, továbbá a személyi jövedelemadó levonásával számított adat. Az adókedvezmények hatása – ha erre külön utalás nincs – a számításnál nincs figyelembe véve.
Nettó kereset (kedvezmények figyelembevételével): a mindenkori munkaerőpiaci járulék, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék a személyi jövedelemadó levonásával képzett, valamint az ezekből érvényesíthető külön nevesített adó és járulékkedvezményt figyelembe vevő kereseti adat. Az adatok számítását 2019-től a keresetstatisztikában bevezetésre kerülő új adminisztratív adatforrások teszik lehetővé.
Átlagkereset: az alapállomány-csoportonkénti keresettömeg és az ahhoz tartozó átlagos állományi létszám hányadosa. A gyorstájékoztatóban közölt adat havi (kumulált időszakok esetén is), és a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik.

A KSH tradicionálisan a főátlagindexet publikálja keresetnövekedési mutatóként. A keresetváltozás mértéke így a két időszak közötti létszámarányok eltolódását és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi.

Keretesek alakulása

Bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági áganként 2024. márciusban

(közfoglalkoztatottak nélkül)

Mediánkereset

A mediánkereset az a középső érték, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Ez az érték sokak szerint közelebb áll az “átlagos fizetésekhez”, mert tompítja a kiemelkedő fizetések felfelé torzító hatását. (Átlagbér esetén a dolgozók bérét összeadják, aztán elosztják a létszámukkal. Itt egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, pedig a dolgozók többsége ennél kevesebbet keres.)

A bruttó mediánkereset 2023. január-március között 493 676, a nettó 402 401 forint, Előbbi  egy év alatt 16,9 százalékkal, utóbbi 14,6 százalékkal haladta meg az egy év évvel korábbit.