Megjelent: 2 éve

Az egyik legfontosabb munkaerő-piaci tartalék ma Magyarországon a kisgyermekes anyuka

A magyar háromgyerekes nők közel fele nem dolgozik, a részmunkaidő nem "divat", kevés a családbarát munkahely. A kisgyermekes anyák helyzete nem könnyű a munkaerőpiacon, pedig foglalkoztatásuk segítene a munkaerőhiányon. Mi lehet a megoldás?

images

A statisztika azt mutatja, hogy a 15-64 év közötti egygyermekes nők foglalkoztatási rátája 2017-ben Magyarországon 70,2%, az egygyermekes apáké pedig 88,8% volt. Ez az arány a kétgyermekes nőknél 70,8%, a kétgyermekes férfiaknál 91,3%, a három vagy több gyermeket nevelők esetében az anyák foglalkoztatási rátája pedig 49,2%, a férfiaké 85,5% volt. Azaz az anyák sok esetben nem tudnak egyszerre dolgozni és gyermeket, főként több gyermeket vállalni. Vagy azért, mert nem fér bele az idejükbe, vagy pedig azért, mert a munkahelyek jelentős része nem biztosít kellő támogatást számukra. Mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából fontos lenne a helyzet megoldása, hiszen sok nő nem szeretne család és karrier között választani, ráadásul Magyarországon szükség van mindkét szülő fizetésére. A jelenlegi munkaerőhiány miatt a cégek és a gazdaság számára sem mellékes a kérdés, így érdemes körbejárni azt.

Megoldás a munkaerőhiányra: fókuszban a kisgyermekes anyák

Azt gondolnánk, hogy a munkaerőhiány fő nyertesei a munkavállalók, hiszen így nő a kereslet irántuk, megtartásuk pedig egyre fontosabbá válik egy cég életében. Ám úgy tűnik, annak ellenére, hogy a kiesett dolgozó miatt kieső termelés, az új dolgozó toborzási és betanítási költsége mind-mind a fluktuáció minimalizálása mellett szól, a hazai munkaadók még mindig nem fókuszálnak megfelelő mértékben erre a problémakörre.

Nem állunk jól nemzetközi szinten

A legnagyobb arányban Svédországban, Szlovéniában és Dániában dolgoznak a nők vagy a férfiak két-, három- vagy több gyermek mellett a családbarát munkahelyeket illetően is ezek az országok járnak az élen. A munkavállalók nagy mértékben maguk formálhatják a munkaidejüket, viszont a legtöbb országban — ahogyan hazánkban is — a munkáltató szabja meg a munkarendet. Sok helyen már biztosítják a szoptató és pelenkázó helyiségeket, és külön programként figyelnek arra is, hogy a karrier, a bérek vagy további feltételek kapcsán ne különböztessék meg őket másoktól. A franciáknál a családok közös étkezését 2 órás ebédszünetekkel támogatják, de a magánélet védelmében egyre több országban vezetik be a 6 órás munkanapokat is. Svédországban például a kismamák a szülés előtt ingyenes felkészítő kurzusokon vehetnek részt, majd azt követően 480 napos fizetett szülői szabadságra mehetnek el, ami idő alatt a fizetésük közel 80%-át ugyanúgy megkapják. Dániában az újszülött megérkezését követően még az édesapák is elmehetnek két hét szabadságra.

A férfiak/apák helyzete is változik. Több EU-s országban az apák is egyre nagyobb arányban mennek “szülési szabadságra”, bár sok helyen a támogatás összege alacsony. 2018-tól Szlovéniában az apák 30 napos fizetett apasági szabadságra jogosultak, valamint minden szülő 130 napos szülői szabadságra jogosult. Az apáknak járó gyed anyagilag megkönnyítheti a családok életét, hiszen a férfi a gyed mellett foglalkoztatott lehet, ami még plusz bevételt jelenthet a családnak. Ha az apák maradnak otthon a gyermekkel, a nőknek könnyebben mehet a munkakeresés, illetve a munka világába való visszatérés is zökkenőmentesebb lehet.

Mi a helyzet itthon?

A KSH adatai szerint a vizsgált időpontban a nők 6,7%-a dolgozott atipikus munkaidőben, szemben az uniós 31,6%-os átlagával. A férfiak esetében a hazai érték 2,4%, az uniós érték 8,8% volt. 2017-ben az EU-ban a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya Hollandiában (76%), Ausztriában (47%) és Németországban (46%) volt a legmagasabb, míg a férfiaké Hollandiában (27%) és Dániában (16%). Hazánkban továbbra is túlnyomó részben a “kenyérkereső férfi” szerepmodell a megszokott, viszont egyre több apa dönt úgy, hogy ő marad otthon a gyermekével. A szülési szabadság lejárta után a gyermeket nevelő szülő a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult. A gyed is viszonylag magas szinten pótolja a kiesett keresetet a gyermek kétéves koráig. Összege a korábbi kereset 70%-a is lehet. A gyedet a csed-del ellentétben az apa is igényelheti, ami azért érheti meg a családnak, mert a férfiak fizetése jellemzően magasabb. 2016-ban havonta átlagosan 2200 apa igényelt gyedet úgy, hogy mellette foglalkoztatott volt.

Merre tovább?

Egyre több munkáltató ismeri fel Magyarországon is, hogy miért fontos az otthon lévő kismamákat a cég vérkeringésében tartani a távollétük alatt. Ennek egyik módja, ha továbbra is meghívják őket a csapatépítő programokra, céges szakmai fórumokra, illetve ha változatlanul hozzáférnek az intranethez, így nem maradnak le a fontos információkról; a cégnél időközben bekövetkezett változásokról sem. Vannak olyan munkahelyek, ahol már a szülés előtt megkérdezik a kismamákat arról, hogy mikor tervezik a visszatérést, majd a korábbi terveket félévente pontosítják. Ez nemcsak a tervezhetőség miatt fontos. További előnye a meglévő iparág, a cég ismeret élőn tartása.

Az anyasággal együtt jellemzően erősödik a felelősségtudat, hatékonyabbá válik az időgazdálkodás, ami munkavégzésben is megmutatkozhat.

A KSH 2014-2018-as munkaerőpiaci felméréséből kiderül, hogy az elmúlt időszakban nőtt a kisgyermekek ellátását szolgáló intézményi férőhelyek száma, anyagilag érdekeltté tették az érintetteket a gyermekgondozási ellátás melletti munkavállalásban. Magyarországon is növekszik a családbarát munkahelyek száma. 2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabb hat intézménynek adományozta a családbarát munkahely címet és további 42 cég kapott díjazást a témában.

“Más országokban a gyermek-és családbarát munkahelyek már megszokottnak mondhatók, és itthon is egyre jobban terjednek a cégeknél a kisgyermekes munkavállaló gyermekei számára berendezett játszószobák az irodákban.” - mondja Gázmár Domán, az EMPX Solutions tanácsadója. “Az ilyen munkahelyeket megbecsülik a dolgozók, lojálisabbak hozzájuk, ami hosszú távon a gazdasági előnyökhöz juttathatja a cégeket. Mindenek előtt a közvetlen vezetővel való kapcsolat; bizalmi szint az, ami az egyéb összetevők mellett alapjaiban határozza meg a munkavállalók mindennapi élményét ”- tette hozzá.

  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Etikai ajánlás a munkaalkalmassági tesztekhez

A pandémia hatására a jelenlétre épülő kiválasztási formák a magyar kommunikációs szakmában is átalakultak, a személyes interjúztatás helyett... Teljes cikk

Hogyan változott a nemek közötti egyenlőség a technológiai területen dolgozó nők szerint?

A technológiai területen dolgozó nők 70%-a szerint kiválasztásuk a készségeik, nem a nemük alapján történt. Teljes cikk

Készségeket fejleszt és portfoliót épít az egyetem

Míg régen az egyetemek jelentették a tudás egyetlen forrását, ez ma már nincs így - az információ napjainkban könnyedén hozzáférhető. Éppen... Teljes cikk