Az eladók nem akarnak részmunkaidőben dolgozni

A részmunkaidős foglalkoztatásnak sok előnye van, a legfontosabb, hogy a boltokban, vagy bármely más szolgáltatónál a még nap közben is hullámzó forgalomhoz jobban igazodhat az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma, munkabeosztása - írja a lap.

Az eladó munkaideje nem azonos a nyitvatartással: nyitás előtt már lehetnek elfoglaltságai, például takarítás, árufeltöltés, pénztárnyitás, de ugyanígy zárás után is, amikor a pénztárzárás csak záróra után lehetséges.

Sok üzlet nyitvatartásának időtartama nem is osztható nyolccal, a napi munkaidő általános hosszával. Ráadásul a boltok nyitvatartása nem 5 napos, hanem 6 vagy akár 7. Ma már a boltok nagy részében szinte mindenki mindent csinál, így a pénztáros szabad idejében elmehet árut feltölteni.

Sok munkavállaló úgy gondolkodik, hogy jobb a nyolc órás foglalkoztatás, mert akkor több a fizetés, a munkáltató meg inkább felveszi őket, mert legalább van, aki dolgozzon.

A részmunkaidős foglalkoztatás lehetőség lenne a nyugdíjas munkavállalóknak, a diákmunkásoknak és a kismamáknak is.

A legtöbb részmunkaidőst az élelmiszeres diszkontok foglalkoztatják, persze máshol is, például a hipermarketekben is megfordulnak szép számmal. Az Aldi, a Lidl és a Tesco árulja el a legtöbbet, ami a legfontosabb, a béreket részmunkaidős foglalkoztatásról.

Az Aldiban heti 25 óráért 198 ezer forintot lehet hazavinni, a Lidl-ben napi 7 órás eladóként 152 ezret, napi 3 óráért 106 ezret fizetnek.

Míg 2013-ban 38 ezren, addig tavaly 34 ezren, idén 33 ezren dolgoztak részmunkaidőben a boltokban.

Fotó: Pixabay
blokkk.com