Biztonságos karbantartás - így csinálja a General Motors

Kockázatmegelőző kultúra alakul

Az Európai Unióban évente 5 720 halálos kimenetelű munkahelyi baleset történik, és emberek milliói sérülnek meg vagy szenvednek el súlyos egészségkárosodást munkahelyükön. Mivel a halálos munkahelyi balesetek megelőzhetőek lennének karbantartással, és a munkahelyi balesetek csaknem ötöde ehhez a tevékenységhez köthető, így nem csoda, hogy az EU-OSHA 2010-2011-es új, "Egészséges munkahelyek" című kampánya Európa-szerte a biztonságos karbantartást népszerűsíti. - A karbantartással minden ágazatban lehet találkozni, így sokféle veszélyhelyzet társulhat hozzá. Jó tudni, hogy nagyon szerteágazó fogalmat takar, még egy festékpatron kicserélése is karbantartásnak minősül, és nincsen szabályozva, éppen ezért vannak kitéve fokozott veszélynek az ezzel foglalkozó szakemberek - mutattak rá egy közelmúltban megtartott munkavédelmi konferencia előadói.

Nagy veszélyeket rejt a karbantartás kiszervezése

A karbantartás hiánya vagy a nem megfelelő karbantartás veszélyhelyzeteket, baleseteket és egészségügyi problémákat okozhat. A konferencián felszólaló munkavédelmi szakemberek kiemelték: számos baleset és esemény a karbantartás kiszervezéséhez köthető, mivel a külső cég gyakran nincs tisztában a veszélyekkel. Mandrik István, az OÉT Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldal képviselője elmondta: - Nem mehet a kiszervezés a hatékonyság rovására, egy saját dolgozó ugyanis nyilván jobban tudja, mivel van probléma, mint egy külső cég szakembere. Itt nagy szerepe van az alkalmas, képzett munkaerőnek. A munkáltatók képviselője hozzátette: a munkáltató feladata nem ér véget a kiszervezésnél, rá vár a kockázatok csökkentése, az egészséges, biztonságos munkafeltételek biztosítása, a munkahely, mint értékteremtő tényező, zökkenőmentes és gazdaságos működtetése. Borhidi Gábor, az OÉT Munkavédelmi Bizottsága munkavállalói oldalának elnöke úgy véli, a munkáltató feladata felmérni a karbantartók alkalmasságát, ellenőrizni a munkakörhöz szükséges kompetenciákat.

- Össze kell hangolni a feladatokat, hiszen az a cél, hogy a munkavégzés ne jelentsen veszélyt a karbantartókra és a tevékenység hatókörében tartózkodókra sem - mondta Mandrik István. A munkavállalói oldal képviselője viszont azt látja a legnagyobb gondnak, hogy hiányzik a kétoldalú párbeszéd, és a problémák kellő időben történő megvitatása. - Be kell vonni a munkavédelmi képviselőket ezen egyeztetésekbe - húzza alá Borhidi. Ha nincs ilyen szakember a munkahelyen - folytatja a munkavállalók képviselője -, akkor a dolgozókkal kell megbeszélni a tennivalókat. Ha pedig ki van szervezve ez a tevékenység, akkor a kiszervezést végző céget kell tájékoztatni a kockázatokról, veszélyekről. A General Motors például a létszáma egyharmadát kiszervezte, azonban a karbantartási tevékenységet továbbra is belsős dolgozók végzik.

Ahogy a GM csinálja - munkáltatói szabályozások fejlesztése a biztonságos karbantartás érdekében

A General Motors Powertrain-Magyarország Kft.-nél fontosnak tartják a szakképzett munkaerőt, a védőeszközöket és az oktatást a karbantartás területén, úgy vélik, ezek révén biztosítható a biztonságos munka.

Hafner lászló, a vállalat munkavédelmi mérnöke kiemelte: a karbantartási munka (pl. hajtóműcsere) veszélye abban rejlik, hogy nem minden esetben lehet a feladatokat azonos módon végrehajtani, így nincs minden tevékenységhez szabályozás (munkautasítás, eljárás, folyamatleírás, stb.) és előfordulnak veszélyes tevékenységek is. A vállalat alapelve, hogy a karbantartási tevékenységeket ne ad-hoc módon, hanem szabályozottan hajtsák végre. Erre törekedtek a fejlesztés során is, s ezt tükrözi a 2007-ben bevezetett "Gondolkodj, mielőtt cselekszel!" elv bevezetése is. Ennek a kampánynak az volt az üzenete, hogy ne csak szakszerűen, hanem biztonságosan végezzék a karbantartást. - Fel kell mérni a kockázatokat, milyen veszélyeknek vannak kitéve, és hogyan lehet kikerülni azokat - hangsúlyozta Hafner László. A második lépés a dokumentált kockázatértékelésen alapuló feladat tervezés, önellenőrzés bevezetése volt. A következő lépésben pedig a nagy kockázattal járó karbantartási feladatokat szabályozták egyedileg, melyet az egyedi szabályozások rendszeres - többszintű szintű - áttekintése követett.

A szabályozás elvi és gyakorlati működése

1. lépés

A karbantartási tevékenység során el kell dönteni, hogy szabályozott vagy ismétlődő-e a feladat. Hafner elmondta: ilyenkor meg kell nézni, hogy van-e már munkautasítás erre a feladatra. Ha nincs, akkor meg kell vizsgálni a veszélyhelyzetet. Ha van MSOS (karbantartási munkautasítás), akkor az alapján kell elvégezni a feladatot. Ilyenkor le kell ellenőrizni és követni kell az utasításokat, beleértve a szükséges engedélyeket is.

2. lépés

Következő lépésben megnézzük, szükség van-e valamilyen engedélyre a feladat végrehajtásához. Ha szükséges írásos engedély, akkor azt be kell szerezni, mivel az tartalmazza a veszély értékelését és a kockázatok kezelését. Az engedélyben, eljárásban lévő utasítások alapján kell végrehajtani a feladatot - emelte ki Hafner lászló.

3. lépés

Ha nincs szükség engedélyre, akkor a következőkben megvizsgáljuk, hogy nagy kockázatú-e a feladat. A mellékletben felsorolják, mely esetekben minősül a feladat nagy kockázatúnak (pl. a védőberendezések eltávolításával végrehajtandó feladat, vagy nehezen hozzáférhető munkahelyek). Ha nem jár nagy kockázattal a munka, akkor lép életbe a "Kezdj biztonsággal" elv, vagyis a kockázatértékelés alapján kigondolt veszélymegszüntető vagy kockázatcsökkentő intézkedéseket betartva kell végrehajtani a feladatot. Fontos, hogy ezt nem kell dokumentálni.

Ha viszont nagy kockázatúnak minősül a feladat, akkor ki kell tölteni a munkalapot. Valamennyi kockázatot be kell azonosítani és kezelni (pl. nehéz alkatrész kézi mozgatása, gép belsejében elcsúszás kéz és lábsérülés) - ezt a munkalap jegyzet oldala tartalmazza, majd értesíteni kell a közvetlen munkahelyi vezetőt, ha szükséges, akkor kiegészítő akciót kell végrehajtani a kockázatkezelés alapján, ilyen lehet például több ember bevonása. Ezt a lépést 2009-től alkalmazzák.

5. lépés

Egy lista alapján leellenőrizzük, hogy minden megtörtént-e. Ilyenkor kiderülhet, hogy például hiányzik a védőeszköz.

6. lépés

Konzultáció a közvetlen vezetővel.

7. lépés

Csak ezután történhet meg a karbantartási tevékenység végrehajtása, így maximális a biztonság.

8. lépés

A nagy kockázattal járó feladat elvégzése után történik a munkalap átadása a közvetlen munkahelyi vezetőnek, aki értékeli azt, a munkalapokat fél évig tárolja. Ilyenkor döntés születik arról, hogy szükség van-e egyedi szabályozás készítésére, és megtörténik a fejlesztési lehetőségek azonosítása is (munkaeszköz, szakismeret stb.) Hafner László elmondása szerint mindezek átbeszélése egy fórumon történik, ahol jelen vannak a karbantartási vezetők, munkavédelmi érdekképviselők, ahogy a menedzsment is.

9. lépés

A nagy kockázatú feladatok rendszeres, több szintű áttekintése

Fejlesztések eredménye

Hafner lászló kifejtette, milyen haszonnal jár egy vállalatnak, ha profi módon végzi a kockázatértékelést, karbantartást és kiemelten foglalkozik a munkavédelemmel. Nincs például munkabalesetből származó munkanapkiesés, ahogy hiányzás pótlásából fölmerülő többletköltség sincs, sőt, nő a dolgozók motivációs szintje.

A munkavédelmi mérnök felhívta a figyelmet, hogy a 2009-ben létrehozott munkavédelmi segédlet révén könnyen átadható a tudás a következő generációnak. Hafner László sikertényezőnek nevezte tehát a részletes és oktatható szabályozást, melyet több mint negyven nagy kockázatúnak beazonosított karbantartási feladathoz kapcsoltak. Ahogy azt is, hogy a munkavállalók ismerete ezen módszerek elsajátításával, a strukturált kockázatértékelés és önellenőrzés módjával fejlődik. Tovább erősíti mindezt, hogy a munkavállalókat bevonják a fejlesztésekbe. Ráadásul erősödnek a munkavégzés biztonságát érintő érvek a vezetői döntésekben, nő a munkavállalók biztonság iránti elkötelezettsége is.